Ezért érdemes idén is zöldborsót és csemegekukoricát termeszteni

Európába óriási mennyiségben áramlik be a kínai csemegekukorica, sőt, nagy erővel hódít teret. Ez a hír a hazai termelőket azért is érinti hátrányosan, mert a zöldborsóval együtt ez az egyik legfontosabb export termékünk Európa-szerte. Néhány adat ezt jól érzékelteti: csemegekukoricából a hazai szükséglet 20-szorosát termeljük meg, tehát mindenképpen export orientáltak vagyunk ebben a tekintetben. A zöldborsónál pedig az igényeken felül az 5-6-szorosát állítjuk elő, így mindenképpen meg kellene őriznünk az exportpiacokat, ezért is fontos, hogy a termelők folytassák a munkát.

Erre hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke egy szakmai fórumon. Nemrégiben mi is beszámoltunk arról, hogy idén megfeleződik a zöldborsó termőterülete, és csemegekukoricából is megközelítőleg 30%-kal  kevesebbet vetnek majd el, mint a korábbi években. Ez egy soha nem látott visszaesés az ipari zöldség ágazatban: Magyarország Európa harmadik legnagyobb zöldborsótermelője volt eddig, átlagosan 10-13%-kal.

Az időjárási viszonyokat tekintve jó hír, hogy jelenleg a zöldborsó éve is lehet az idei. A zöldborsó azok közé a növények közé tartozik, amelyeket korábban nem termesztett a Talentis Agro Cégcsoport, hiszen a palettán csak a különböző kalászos gabonák, a kukorica és az olajos növények – repce és napraforgó – voltak. Noha az intenzívebb körülmények és az öntözési lehetőségek több energiával és munkával járnak, de több jövedelem is származik belőlük, mint a kalászosokból. Zimmermann István igazgatósági tag szerint ezért is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé – nem csak az ukrán gabonapiac zavarok, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt. A szántóföldi zöldségtermesztés komoly felvevőpiaca maradhat ezért az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar. A holding adatai is alátámasztják ezt: 60 hektáron nevelnek paradicsomot és zöldbabot, majdnem 300 hektáron zöldborsót, csemegekukoricát pedig 400 hektáron.

Új növények után kell nézni, vagy ez csak egy átmeneti helyzet?
Zászlós Tibor kamarai alelnök szerint részben kell csak új növények után nézni, mert az idei év az ármegfeleződés ellenére is a piac megőrzésének az éve kell, hogy legyen a termékpálya minden szereplőjének, vagyis a termelőnek, a feldolgozónak és a multinacionális kereskedőknek is.

„Ez utóbbiaknál sok kérdés vetődhet fel a hozzáállásukkal kapcsolatban, ugyanis köztudottan szeretnek a termelők és feldolgozók zsebében sokszor könyékig is turkálni, ezért a kamara azt kéri, hogy kellő szolidaritással legyenek irántuk” -hangoztatta Zászlós Tibor.

„Annak ellenére is sikerülhet az export pozícióinkat megtartani, hogy nagy arányú árcsökkenés történt: amíg tavaly 200 forint fölé emelkedett a zöldborsó átvételi ára, most 120 forint körül mozog, a csemegekukoricáért 100 forintot kínáltak egy éve, a mostani ára pedig 50 forint. De ott vannak a drága készletek a feldolgozóknál, ezért van szükség termékpálya szintű összefogásra, hogy átvészeljük ezt a nehéz időszakot”  – így vélekedik a szakember.

Zöldborsó helyett jöhet a fejtett bab?
„Akik úgy döntenek, hogy lemondanak erről a két növényről,  azt kérem, hogy tartsanak ki mellettük, mert a legtöbbjük öntözött területen található, ezért a kiváltásuk nem jelent óriási gondot, hiszen ilyen körülmények között gyakorlatilag mindent lehet termelni. Például vetőmagot és olyan kultúrnövényeket, amelyek komoly hozammal kecsegtetnek. A hűtőházak kapkodnak a fejtett babért, amely sláger terméknek számít, igaz a betakarítása bonyolultabb, de el kell mozdulnunk más termékek irányába, vagyis olyan növények felé, amelyeket lehet kieső, vagy válságos időszakokban eredményesen termeszteni. Ezért van szükség a termékpálya szintű összefogásra, hiszen egy világjárvány, vagy háborús konfliktus idején ez a nagy multinacionális rendszer úgy ömlik össze, mint a kártyavár. Ezért a nemzeti szuverenitásunk megőrzése az élelmiszer ellátás terén is fontos, ennek része az a megszerzett exportpiac, amivel rendelkezünk” – nyilatkozta Zászlós Tibor.

Szerencsére a polcokon a hazai termesztésű és feldolgozású kukorica van továbbra is többségben, de mindig lesznek olyan vásárlók, akik hajlanak az olcsóbb termékek felé, amelyeknek a minősége és az ízvilága gyengébb, de a hazai előnye az, hogy nyomon követhető, GMO-mentes és egészséges – ezért szükséges a magyar termékek választása a kamara szerint. 

A konzervgyárak és hűtőházak raktáraiban korábban hatalmas készletek halmozódtak fel, ráadásul a tavalyi termeltetési árak követték a magas szántóföldi terményárakat, ezért azok nagyon magasra rúgtak. Tehát nem elég a nagy mennyiségű készlet, az magas alapanyagárral ragadt bent a raktárakban. A fogyasztás visszaesésére nem a hazai piacokon kell elsősorban a választ keresni, hiszen az itthon előállított késztermék nagy része export piacra kerül.