Ez az ára a magas termésátlagnak a burgonyatermesztésben

A burgonya vetésterülete drasztikusan csökkent, de nem ez a legnagyobb gond az ágazatban. Nehezen megy végbe a fajtaváltás, hiányzik a tárolókapacitás és ahol nem megoldott az öntözési háttér, ott már értelmetlen a továbbiakban a termesztéssel foglalkozni. A hazai burgonyaágazat problémáin mégis az segíthet, ha az európai vetésterület helyzete rendeződne és Észak-Afrikából, vagy a Közel-Keletről ne érkezne annyi újburgonya az unióba. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével vettük sorra az ágazat nehézségeit és lehetőségeit.

Tavaly is jellemző volt, hogy május második felében megjelent az újburgonya, ami megelőzte a hazai és a tőlünk délebbre található országok legkorábbi termését. Egy kivétel volt, hiszen Horvátországban az időjárási adottságoknak köszönhetően már május elején lehetett újburgonyát felszedni és értékesíteni. Ez komoly kiváltság és adottság, viszont egy nagyon kicsinyke régióról van szó, ami nem befolyásolja a piaci folyamatokat. Perczel Péter azt mondja, hogy összességében az európai vetésterület rendeződése segíthet a piaci folyamatok helyreállásában.

-Az egyik fő problémát az okozta, hogy tavaly rekord magasságokba emelkedett az unió burgonyatermesztése – nem csak a növekvő területek miatt, hanem a termésátlag miatt is, hiszen 2025-ben kimondottan jó évet zártak Nyugat-Európa legfontosabb termelői, főleg Németország, vagy a Benelux államok. Mivel a világgazdaságban történtek változások a vámkivetéssel, ezért Európa burgonyakivitelének egy része nem hagyta el a közösséget, ami azt okozta, hogy az Európában maradó készletek áron alul keltek el. Sok hír szólt arról, hogy a tél folyamán növekedtek a tárolási költségek az elhúzódó hideg miatt is. Az árakon ez azonban nem változtatott, mert jelenleg is 10 eurocentért lehet beszerezni Nyugat-Európából étkezési burgonyát, ami nagyon alacsony ár még az emelkedő forint árfolyam mellett is. Ha a szállítási költséget is hozzáadjuk, akkor még mindig olyan alacsony az ár, amivel a Magyarországon megtermelt burgonya nem versenyképes -összegezte az Isterra Közép-Európa Kft. első embere.

Az idehaza jellemző 60-80 forintos átvételi árak messze nem fedezték a termelők költségeit és elmaradtak a jogos elvárásaiktól, hiszen a burgonyatermesztők legnagyobb része intenzíven gazdálkodik és próbál magas termésátlagokat elérni, amelynek ára van és amennyiben ez a ráfordítási költség nem térül meg – ahogy erre tavaly volt példa –, akkor tovább folytatódik a burgonya vetésterületének a csökkenése.

A szakember egyértelműen azt mondja, hogy most már csak azok foglalkoznak vele, akik elszántak, kitartók és képesek a nehéz időszak átvészelésére. Az öt hektár fölötti gazdaságokban marad versenyképes a burgonyatermesztés. Ők azok a termelők, akik különféle zöldségnövényekkel is foglalkoznak, tehát a gépesítés mellett a vetésváltásban is otthonosan mozognak, ezért a legfontosabb szereplőinek számítanak a hazai burgonyatermesztésben.

Elsősorban az öntözéssel folytatható a burgonyatermesztés, különben a hektáronkénti 50 tonnát meghaladó termésátlagok nem lehetségesek. A burgonyatermesztés egy része a legkorábbi időszakra koncentrál, hiszen ha még a termésátlag alacsonyabb is, viszont az átvételi és a bolti ár magasabb, ezért az újburgonyát sokan jobb megoldásnak látják a termelők, mint a fő szezonban betakarított és tárolásra szánt burgonyát.