Eső, vagy hó? Az igazi tél hatása a talajra és a növényre

Minden esély megvan a lassú olvadásra a következő napokban, amelynek köszönhetően egyenletesen szivároghat be a talajba egy igen jelentős vízmennyiség. A hó jótékony hatása máris megmutatkozott a termőföldeken: olyan réteget képezett, ami a legextrémebb hidegtől is megvédte a talajt és a növényzetet, mivel a hótakaró alatt a hőmérséklet állandóan nulla fok körül van. A tél évtizedek óta úgy múlik el, hogy a csapadék eső formájában esik, ezért az elfolyási és a párolgási veszteség sokkal nagyobb, mint a hótakaró esetében.

A 64 ezer hektáron gazdálkodó Talentis Agro Zrt. termőföldjei is nagyon kevés csapadékot kaptak az elmúlt években, de most van esély a talaj feltöltődésére. Ebben bízik Zimmermann István igazgatósági tag is, aki szerint idén akár a 600 milliméter csapadékot is elérhetik, ami segítheti a növénytermesztést. Ez a szám azért meghatározó, mert Magyarországon évente ez az átlagos lehullott mennyiség, viszont az aszályos évek miatt ennél sokkal kevesebb eső esett és az is egyenetlenül. A tartós mínuszok a kártevőket is ritkíthatják, de veszélyt is jelenthetnek azokon a helyeken, ahol nincs hótakaró. A repcében, a szőlőben a gyümölcsösökben folyamatosan figyelni kell a növényzetet és a fagykár ellen minden módszerrel védekezni kell a szakember szerint. A rügyképződések ugyanis a tartósan mínusz 15 fok alatti hőmérsékleten megfagynak.

-Egy centiméter hó egy milliméternyi esőnek felel meg. Országos rálátásunk van az elmúlt hetekben lehullott hó mennyiségről és ebből a megközelítésből a Dél-Alföldön volt olyan térség, ahol csak 10 centiméteres hó hullott, ami tehát 10 milliméter csapadékot jelent, viszont ez sokkal többet ér a földbe jutást tekintve, mint egy nyári 10 milliméteres eső -összegezte Zimmermann István, aki hozzáteszi azt is, hogy a minél hosszabb ideig tartó hótakaró és hideg védi a vetéseket, amelyre egyedül egy nagyon erős felmelegedés lehet veszéllyel, mert a nagy mennyiségű hó nem tud beszivárogni a talajba és belvizek keletkeznek, ami nem kedvező a növényeknek. A lassú hóréteg elfogyása ezzel szemben jót tesz az őszi kalászosnak.

A hótakarónak bár örülnek a gazdálkodók, de veszélyes is lehet a növények fejlődésére abban az esetben, ha hosszú ideig borítja a talajt, vagy ha ónos eső is hullik rá. Egy ilyen takaró alatt fejlődik ki a fuzáriumok családjába tartozó hópenész, ami a levegőtlen hóréteg alatt elpusztíthatja a kis búzanövény kezdeményezéseket. A nappal viszonylag meleg, éjszaka hideg időszakok váltakozásában olyan jégkéreg is képződhet a búzatábla fölött, ami levegőtlenséget okoz. Ennek megoldására régen az állatokat terelték rá a földekre és törették össze a jégtáblát, hogy levegőhöz jusson a búza. Egyelőre a hópenésztől nem kell tartani, a hideg és a hó a rágcsálók szaporodását viszont gátolja, ami ugyancsak kedvező hatással lesz a gabonatáblák fejlődésére.