Egyelőre semmi nem veszélyezteti a jó napraforgótermést

A tavalyi aszályos év után idén többen vetettek napraforgót országszerte. Abban bíztak a termelők, hogy a kedvezőtlenebb időjárás mellett is stabilabb hozamokat takaríthatnak be. A várakozásoktól azonban elmarad a napraforgó vetésterülete, amely jelenleg 676 ezer hektár, szemben azzal a 800 ezer hektárral, amelyre sokan számítottak az év elején.  

 A 2022-es hektáronkénti két tonna átlagtermés a kezdeti várakozásokhoz képest sokkal jobbnak bizonyult. Így összegezte az előző, kritikus évet Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja, aki szerint ez azért is volt jó eredmény, mert a területek jelentős része az Alföldön van, amelyet komoly aszály sújtott. Idén az előzetes várakozásoknak megfelelően szeptember elején kezdődik a holding tagvállalatainál a betakarítás és hektáronként 3,5 tonna termésre van kilátás a növényből.  

 Nagyon vegyes képet mutatnak egyébként a hazai napraforgó állományok: leszámítva a tavalyi esztendőt, a megelőző években igen magas, három és fél tonna termésátlagokat értek el a gazdák –ilyenre a környező országok sem voltak képesek. A napraforgóról összességében elmondható, hogy jó állapotban vannak, ezért ha az időjárás nem szól közbe és a táblákon nem dőlnek meg a növények, akkor jó szezont könyvelhetnek el a termesztők.

A mostani időjárási viszonyokat nem szabad figyelmen kívül hagyni a növényvédelmi szakemberek szerint, ezért ezekhez kell igazítani a teendőket. A szakma egy része azt reméli, hogy az AKG-támogatások keretében engedélyezik a napraforgó deszikkálását, vagyis az állományszárítás gyorsítását, amelynek köszönhetően biztonságosan lehetne azt betakarítani. Ha ez nem történik meg, akkor akár 200 ezer hektáron is nagyon komoly termésveszteség lehet. Ezt erősítette meg kérdésünkre Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, aki kiemelte: a hazai termés elegendő lesz, továbbá igen nagy export árualappal is rendelkezhetünk majd. Ez szerencsére minden évre elmondható a szakmai vezető szerint, aki azt is hozzátette: a hazai felvásárlók és gyárak keresik a jó minőségű, magyar alapanyagot.

 -Akár majdnem kétmillió tonna napraforgó termés is lehet majd országszerte. A statisztikában Ukrajna közel 5 millió hektár elvetett napraforgóval szerepel ebben az évben, de abban bízunk, hogy ez nem okoz piaci zavart és rövid időn belül újra eléri a 200 ezer forint tonnánkénti árat a napraforgó -összegezte Petőházi Tamás.

Nincsenek tehát rossz kilátások, azonban a viszonylag jó napraforgótermésben a madarak még jelentős károkat okozhatnak. Ezek a vetési varjak, az örvös galambok és a gerlék. Közülük a vetési varjú védett madár, az eszmei értéke 50 ezer forint. A szabályozás értelmében a védett fajoknál csak közérdek esetén lehetne a gyérítés, vagy a kilövés engedélyezhető, ezért csak a légi riasztást engedélyezheti a hatóság, amelybe bevonják ilyenkor a nemzeti parki igazgatóságot és a természetvédelmi őröket. Mint kiderült, soron kívül is kiadják ezeket a hozzájárulásokat, tehát a 90 napos határidőt nem várják meg a hatóságok. Máder Balázs, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságának osztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a vetési varjak a napraforgó mellett a kukoricát is nagyon szeretik.  

 -Mindkét növénynél igen behatárolt időszak az, amikor a varjú ezeket meglátogatja, ezért a riasztást úgy kell kialakítani, hogy az állat eszén ez túltegyen, mert okos fajról van szó. A varjú a 7 éves gyermek értelmi szintjével rendelkezik, vagyis nagyon tanulékony –ezért kell a riasztásokban a változatosságot alkalmazni. Ezek közül a legjobb az emberi jelenlét, tehát a csősz alkalmazása, vagy a madárijesztő, esetleg az állatokat imitáló bábok beszerzése. A gázágyús riasztáshoz nem kell engedély, de mindegyik úgy hatékony, ha kombinálva használjuk -mondta Máder Balázs.