Egyelőre nincs vége az élelmiszerárak emelkedésének

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatti lemaradást. Nem jó hír, hogy drágultak az élelmiszerek. Hétről hétre többet fizetünk ugyanazért a megszokott pár termékért, mint akár csak néhány hónappal ezelőtt. Ennek elemzésére is kértük a két szakembert: Makai Szabolcsot, a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját és Kulik Zoltánt, a dabasi Vitafort Zrt. első emberét.

Az elmúlt hetven év egyik leghidegebb áprilisán vagyunk túl, két-három hetes a csúszás a növények fejlődésében: két hónapnyi szárazság után két hete folyamatos a csapadék utánpótlás, ami sokat jelent a növények fejlődésében, tehát az időjárás eddig helyre hozott mindent. Ha megnézzük az őszi vetéseket – árpát, búzát, repcét –, akkor kevés az ok az aggodalomra, mint három héttel ezelőtt. Ebből kiindulva egyfajta kettősség jellemzi a mezőgazdaságot a szakértők szerint. -A növénytermesztők az elmúlt évtizedekben most jutottak először ilyen anyagi lehetőséghez, hiszen hektáronként elérhetik a 600-700 ezer forintos bevételt is, ha csak a napraforgó, vagy repceárakat vesszük. Van okuk tehát az örömre és a bizakodásra, viszont az állattenyésztők komoly gondban vannak: tovább emelkednek az önköltségek. Mindez például a sertésnél a 70 forintot is meghaladhatja kilogrammonként, a baromfiért 60 forinttal többet kell fizetni és a tej litere is 12-15 forinttal drágább –hangoztatta Makai Szabolcs. Az élelmiszerárak folyamatos emelkedése októberben kezdődött. Kulik Zoltán szerint, ha az új terméseket és árakat nézzük, akkor komoly árcsökkenésre nem számíthatunk, hiszen 90 forintos kilónkénti áron lehet megvenni a kukoricát, s az újért is 70 forintot kérnek. A búza régi ára 75 forint körül mozog, de az új is közelíti ezt a szintet. –Ez összességében negyven százalékos emelkedés, amelyre nagyon régóta nem volt példa. Az állattenyésztők szerencsére előrelátóak, vannak készleteik, de ezek végesek. A vágóhídra kerülő csirkéket, vagy a fejésre váró teheneket már a magasabb szója-, vagy extrahált napraforgóból etették és ezek a költségek most jelennek meg igazán a tenyésztőknél –érvelt a szakember.

Eközben elindult egy árkorrekció, amelynek örülhetnek a sertéstenyésztők, hiszen most 410 forint a felvásárlási ár, de a baromfitenyésztők is jobb helyzetben vannak, mint hónapokkal ezelőtt, mivel a 300 forintot elérte a felvásárlási ár. Ráadásul Lengyelország az unió egyik legnagyobb baromfitenyésztője, ahol évente 1,3 milliárd csirkét vágnak le, ami az unió összes baromfi húsának majdnem húsz százaléka. Viszont a napokban a madárinfluenza miatt kellett 6 millió csirkét elpusztítani. Ez a hazai tenyésztőknek azt üzeni, hogy ekkora mennyiség hiányzik az unió piacáról, ami kereslet felhajtó hatású a számukra. Makai Szabolcs és Kulik Zoltán szerint most a tejtermelőkért kell szurkolni azért, hogy őket is megillesse ez az árkorrekció. Összegzésük szerint elégedettek lehetünk a vetéssel: őszi árpából 250 ezer hektárt vetettek el a gazdák, ez az elmúlt öt év legnagyobb vetésterülete, de a búzánál is hasonló a helyzet, ami megközelíti az 1 millió hektárt. Repcéből 25 ezer hektárral kevesebb került a földbe, viszont a napraforgó 2016-ban volt ekkora nagyságrendű: 650 ezer hektárt vetettek be vele. Most már a kukorica vetésének is vége van, hiszen a csapadékos időjárás miatt eddig sok helyen nem tudtak rámenni a gazdák a földre.

TALENTIS AGRO – Kommunikáció