Egy újabb év, amikor tovább csökken a repce termőterülete

Nincs két egyforma termelő, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy nem érdemes ezentúl a repcével foglalkozni. Minden gazdálkodó más szempontból közelíti meg a kérdést: vannak olyanok, akiknek elég komoly gyakorlatuk van a repce termesztésében és képesek beilleszteni a vetésforgójukba. Ők ezután sem mondanak le róla, ezért lehet, hogy kisebb területen termesztik tovább.

Az biztos, hogy a repce nagyon költségigényes növény, sok pénzbe kerül a termesztése, és megváltoztak a körülmények is. A szakemberek szerint ezért mindenkinek el kell gondolkodni azon, hogy mennyire érdemes vele foglalkozni és vállalni a kockázatot. Ennek következménye az, hogy folyamatosan csökken a vetésterülete.      

A repce nem Magyarország növénye. Így összegezte a vetésterület évek óta tartó zsugorodására és a növény jövőjét firtató kérdésünkre a választ Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja. Mint mondta: kiszámíthatatlan az érte kapott ár és a terméseredmények is ugyancsak hektikusak. De van még egy ennél is fontosabb érv a kitartóknak: aki nem tud öt év átlagában minimum három tonnát termelni hektáronként, az felejtse el a repcét örökre. Valóban nincs más megoldás, vagy eljutottunk arra a szintre, hogy válaszút elé állít mindenkit a növény? Erre enged következtetni az, hogy soha ennyit nem foglalkozott a szakma a repcével, mint az utóbbi években.

Akik tehát hosszabb ideje foglalkoznak növénytermesztéssel, azok emlékeznek még arra, hogy a repce a hazai mezőgazdaság nagy ígérete volt, ám azóta szinte teljesen feledésbe merült. Sőt, a hazai gazdálkodóknak azon is el kell gondolkodniuk, hogy megéri-e még repcét termeszteni. A termesztéstechnológia oldaláról nézve volt a repcének egy nagyon komoly felfutása, ugyanis ez volt a negyedik legnagyobb területen termesztett növény, ami elérte a 350 ezer hektárt egy évben. Ez az elmúlt években visszaszorult és tavaly ősszel már csak 135 ezer hektár repcét vetettek a gazdák. Ennek egyik oka a klímaváltozás: a repce ugyanis a hűvösebb, csapadékosabb időt szereti – ez azonban megváltozott. Emiatt szorult tehát vissza a repce, amit megelőzött az őszi árpa és most ezt a vetésterületet megközelítette a szója is, amelyet tavaly 111 ezer hektáron vetettek.

A klímaváltozás mellett a növényvédelmi problémák miatt is visszaszorul a termesztése, mert nagyon nehéz megvédeni azáltal, hogy az unió szabályai szerint sok , hatékony – amúgy nem ártalmas – szert vontak ki a forgalomból, melyeket a repcetermesztők használtak a termés megvédése érdekében. A repcének is rengeteg rovarkártevője és gombakárosítója van, ami ellen védekeznünk kell, emellett ezek a kórokozók éveken keresztül megőrizhetik a fertőzőképességüket a talajban. Ebből kifolyólag a vetésforgóba nem illeszthető be előveteményként a szója, a napraforgó és a keresztes virágú növények sem.

Keveset beszélnek róla, de a repcéből készült mézet egyre többen ismerik és van olyan időszak, amikor a méhészek szerint ez fogy a legjobban. Érdekessége az is, hogy ez az egyetlen méz, ami lúgos méz, vagyis jó hatással van a gyomorsavra, ezért van, aki kimondottan erre a problémára vásárolja a mézet. Azt mondják, hogy aki sokat kávézik, annakjó választás, mert egy kis kanállal sokat segít a repce a savszint csökkentésében. Ezen kívül a refluxra is ajánlják a repcemézet.