Csak a toxinmentes takarmányt lehet értékesíteni

Nem csak a rossz kukorica és napraforgó terméseredmények sújtják a Dél-Alföldet, hanem az aflatoxin megjelenése is sokkal erősebben kimutatható itt, mint az ország más részeiben. Az aflatoxin termelődése hőmérsékletfüggő: a négy héten keresztül tartó folyamatos hőség nagyon kedvezett a terjedésének. A fertőzés mértéke attól is függ, hogyan sikerült a gazdálkodónak védekezni a gyapottok-bagolylepke ellen. Ahol ez eredményes volt, ott kisebb az esélye a magasabb toxintartalomnak.

A Talentis Agro Zrt. növénytermesztési szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy a mikotoxint termelő gombák mindig ott vannak a szántóföldön és kizárólag akkor kell a legnagyobb mértékű károsításra számítani, amikor kevés a csapadék, valamint az extrém magas hőmérséklet és UV-sugárzás gyengíti a növényeket. A különböző penészgombák tehát megtalálhatók a növényen, ezért időjárás függő az, hogy ezek a gombák termelnek-e toxint. Zimmermann István igazgatósági tag arra hívja fel a figyelmet, hogy az aszályos időjárás mindig együtt jár az aflatoxin termelődéssel, az aspergillus megtelepszik a kukoricán és nem engedi fejlődni, ezért idő előtt elszárad és elkezdi a toxint termelni. Hozzátette: „ez ellen nem tudunk védekezni. Tavaly nem volt probléma, nem volt kényszerérés és szárazság, ezért nem volt aflatoxin sem”.

A NÉBIH is azt hangoztatja, hogy a tej aflatoxin-szennyezettségének megelőzéséhez a legfontosabb eszköz, hogy a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányokat használjanak fel. A takarmányok toxintartalmának ismeretében tudják a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés minimális legyen. Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték felett lesz az aflatoxin mennyisége, abban az esetben a legelső szükséges intézkedés a szennyezett takarmányok azonnali lecserélése bevizsgált, biztonságos takarmányra.

Szigli Zoltán nem csak az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója, hanem a MAGOSZ Fejér vármegyei elnök-helyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának az elnöke is. Mint mondja, a gyenge terméseredmény hozza magával ezt a problémát, de a térségben abban bíznak, hogy nem lesz vészesen erős a mennyisége, illetve azt is lehet kezelni, ami aflatoxinnal fertőzött.

-A napraforgónál is nagy a terméskiesés, ami a minőség romlását is maga után vonja. Kicsik és üresek a szemek, ennek is van egy tisztítási folyamata, amikor még nagyobb lesz a szemveszteség, ezért ebben az évben is meg kell küzdeni a magyar gazdáknak ezekkel a problémákkal. Fejér vármegyében egyelőre hallomásból értesültünk arról, hogy kimutatták, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy azzal fertőzött a magyar kukoricatermés valahány százaléka. Ezt elsősorban a dél-alföldi területről hallottuk, ahol kirívóan gyenge lett a terméshozam, ami megnyitotta az utat az aflatoxin megjelenése előtt. A Dunántúlon egyelőre nem hallottam erről, viszont a dontoxin sokkal inkább előfordulhat –összegezte Szigli Zoltán.

Hasonlók a tapasztalatai Mátrai Zoltán agrármérnöknek is, aki a Somogy vármegyei Szőlősgyörök határában gazdálkodik és azt hangoztatja, hogy a toxinnak a megjelenése után toxinlekötőre lenne szükség, ami ugyan drágítja a terményt, ellenben a toxinos gabona takarmányként nehezen értékesíthető.

-Az Alföldön úgy tűnik, sok a toxinos kukorica, a Dunántúlon eddig az volt a hírekben, hogy nem jelentős, bár még megjelenhet. A kimutatásának többféle módja van: léteznek kevésbé biztos és egyértelmű módszerek, ez utóbbiak egyértelműen drágábbak, hiszen gépi és kémiai eljárásról van szó, így a végeredményt nehéz vitatni. Az egyszerűbb módszer úgy néz ki, hogy LED-fénynél látni lehet a világító toxint. A másik nehéz kihívás a mintavétel során jelentkezik: egy rakománynál bele lehet nyúlni toxinos foltba és kevésbé toxinosba és felmerül a kérdés, hogyan képezzünk ebből átlagot. Ugyanis az állatok elé a gabona keverten kerül és nem tudni, hogy a toxin szintje eléri-e a veszélyeset –mondta Mátrai Zoltán.

Mivel nem először ad komoly feladatot a gazdáknak a toxin, ezért idén is korán kellett megkezdeni a védekezést. Ezt már Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója mondja, aki szerint a betakarítás után azonnal monitorozni kellett a gabonát, mert ez a hőhatás negatívan hatott a toxinhelyzetre, de nem tudni, hogy milyen százalékban. Az már biztos a Vitafort első embere szerint, hogy komoly toxinproblémákkal kell szembe néznünk. A toxinkötőkre mindenképpen szükség van.

-A tej esetében igen markánsan jelenik meg az aflatoxin és a tej önköltségét 4-5 forinttal is növelheti a toxinkötő alkalmazása, de erre azért van szükség, mert a toxinos tejet nem veszik át a tejfeldolgozók, ezért óriási károkat okozhat a tejtermelőknek –nyilatkozta Kulik Zoltán.