Banki szakember: a gazdák az utolsó szalmaszálba is kapaszkodnak

Mi történik az állattenyésztő telepekkel a vírus után? Milyen lesz a gazdák beruházási kedve és a jövőbe vetett bizalma? Vajon ugyanolyan magabiztosan és határozottan szeretnének ezután is beruházni, mint egy évvel ezelőtt, amikor az állattartó telepek pályázatán gondolkodtak? Ezeket mérik fel banki szakemberek folyamatosan. Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrárüzletág vezetője szerint most mindenki kivár és azt figyeli, hogy hogyan fut ki ez a vírus. Sikerül-e megállítani, vagy lesz újabb kitörés, esetleg más vármegyékre is átterjed. A kérdések sora ezzel nem ér véget, hiszen nem tudni, hogy mi lesz az exportpiacok reakciója, továbbá hogyan változik a belföldi kereslet?

A szakember szerint ezek természetes kérdésfelvetések, hiszen aki 2-3 milliárd forintos beruházást tervezett a következő évekre, annak meg kell gondolnia, hogy milyen bevételnövekedései lehetnek, vagyis megtérül-e a beruházás? Hozzátette: „a bankoknak ebben a helyzetben megnyugtatóan kell rájuk hatni azokon a gazdákon keresztül, akiket közvetlenül érintett a vírus és olyan megoldásokat kell felkínálni nekik, ami az egész piacot stabilizálja. Röviden ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy ha baj van, akkor a finanszírozó réteg ott van mögötte és átsegíti a nehézségeken”.

Száj- és körömfájás: közvetett és közvetlen hatások

Nem árt tisztázni, hogy ennek a vírusnak két következménye is van. A közvetlen hatásait úgy kell értelmezni, hogy a vírus megjelenése után a telephelyen a teljes állományt meg kell semmisíteni, ami egy nagyon durva és drasztikus közvetlen hatás, viszont fontos lépés a vírus terjedésének a megállítására. Ennek a pénzügyi velejárója az, hogy elapad a termelő teljes árbevétele, mivel megszűnik a tejtermelés.

Most alakul ki a közvetett hatás, ami sokkal hosszabb és mélyebb problémát indíthat el a következő években. Vagyis akiknek le kellett ölni az állataikat, nekik rendelkezésre állnak állami beavatkozások, amelyek segítik az újraindítást és a túlélést. Kompenzáció jár az állatok után – egy éves moratórium, támogatás a munkaerő alapból -, de a közvetett hatás a nem fertőzött állományokban a pénzügyi működésükben jelentkezik – ez lesz a komolyabb, hiszen az exportpiacok megijedtek, nyomottabbak az árak, vagy egyáltalán nem lehet szállítani, az országon belüli árumozgatások is nehezebbek és nagyobb a bizalmatlanság és a félelem. A kiskereskedelmi hozzáállásban is látunk egy csökkenő keresletet azon termékek iránt, amelyek a fertőzött területekről jönnek, hiszen előírásként ezeken az élelmiszereken jelezni kell a származási helyet és ha ez egy fertőzött vármegyéből érkezik, akkor azt fel kell tüntetni. Ez a belföldi kereslet csökkenését is okozhatja. Ezek mind hatnak a nem közvetetten érintett telepek pénzügyi helyzetére is.

Mit tehet a bankszektor ebben a helyzetben?

Demeter Zoltán azzal folytatja, hogy a bankszektor elkötelezett az agrárium felé és konkrét példákat említve azt mondja: az egy éves moratórium alatt nem kell kamatot és tőkét fizetni, de egy szarvasmarhatelep újraindítása 3-5 év, ezért a gazdának ekkora likviditási időszakra van szüksége, ráadásul a moratórium csak a kamat és a tőke fizetésére ad felmentést, az egyéb költségekre nem ad finanszírozást. Az újra indításhoz meg kell tartani a munkaerőt, fenn kell tartani a telep minőségét, új állományt kell beszerezni, amit takarmányozni, gyógyszerezni kell, tehát rengeteg fix és változó költség is felmerül, amit valakinek finanszírozni kell. Ha ezt a bankszektor jól megoldja, akkor nem csak szavak szintjén lesz támasz a gazdáknak.

Hogyan tovább állattartó telepek korszerűsítése?

Ha visszaemlékszünk, több szász százalékos túljegyzés volt erre a pályázatra, tehát a beruházási igény nagyon nagy volt és a szakember attól tart, hogy ez a helyzet visszaveti a kedvet, tehát ezek a gazdák egyelőre várakozó állásponton vannak. Amíg a támogatói okiratok megérkeznek, kiderül, hogy a vírushelyzet hogy alakul, de egyértelműen óvatosságra inti őket a vírus.

-Banki oldalról azt gondolom, hogy a beruházást ne halasszák el, mert ezzel a versenyképességet erősítik és növekszik a biológiai biztonsága az állattartó telepnek. Erre bizonyíték a sertéspestis, vagy a madárinfluenza, amelyek megteremtették ezt a biológiai biztonságot. A szarvasmarha telepeknél erre is ad lehetőséget ez a fejlesztési pályázat –összegezte Demeter Zoltán, aki szerint a gazdáknak ez az életük és a végsőkig kitartanak, s ha látnak egy szalmaszálat, akkor abba is belekapaszkodnak.

Újra a növénytermesztés felé tolódik minden?

Sokan vélekednek úgy, hogy ismét felborul az egészséges egyensúly, ami az elmúlt években tapasztalható volt és újra sokan döntenek a növénytermesztés mellett. A szakember végül figyelmeztetett, hogy már az idei év is aszályosan indult, de most volt elegendő csapadék, viszont nem tudni, hogy mi lesz nyáron. Nem lehet állattenyésztés helyett újra a növénytermesztésre támaszkodni, ezért a diverzifikáció a megoldás, hiszen ha rossz éve van az állattenyésztésnek, akkor a növénytermesztés jól alakulhat és ez fordítva is igaz. Azok az állattartó telepek indulhatnak könnyebben újra, amelyek más tevékenységet is folytatnak, hiszen onnan keletkezik folyamatosan árbevétel, ami – a banki segítség mellett – tudja finanszírozni ennek a résznek az újra indulását.