Az őszi búza és a káposztarepce jelentheti a gazdáknak a kapaszkodót

Megkezdődött az őszi vetésterv kialakítása, a kérdés az előző évek óta tartó aszály után az maradt, hogy mibe érdemes kapaszkodni? Van-e a búzának alternatívája? Még tovább csökken a kukorica vetésterülete és kitart a napraforgóba vetett bizalom? Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője szerint ismét van egy felfokozott várakozás az őszi káposztarepcével kapcsolatban. A szakember felhívja a figyelmet a nem fémzárolt vetőmag veszélyeire, valamint a hazai őszi búzára leselkedő nyugati versenytársak terjeszkedéseire is.

Az őszi káposztarepce a legelső növény, amit nagy területen vetnek idehaza, amelynek sok más növényhez hasonlóan a betakarítási eredményei nem voltak rosszak, de a lehetőségei korlátozottak. Perczel Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy az ország nyugati részének kivételével az időjárási körülmények nem alkalmasak a minőségi magágy készítésére, és a vetés időben történő megkezdésére. A vetőmag rendelkezésre áll, a gazdák várják a kedvező időjárást a vetéshez, de ha ez nem történik meg, akkor a tervezetthez képest jelentősen csökkenhet az őszi káposztarepce vetésterülete.

-Volt egyfajta felfokozott várakozás, mert az eredmények nem voltak rosszak és a terményárak elég magasak ahhoz, hogy megérje őszi káposztarepcében gondolkodni, mivel kiváló előveteménye ez minden más kultúrának. Induljunk ki abból, hogy kihasználható vele az őszi, téli, kora tavaszi csapadék -összegezte Perczel Péter.

Zajlik a kukorica és a napraforgó betakarítása: az eredmények a 2022-est is alulmúlják, ezért az egyik legrosszabb év lesz az idei, ami miatt feltételezhető, hogy tovább csökken a kukorica vetésterülete és nem növekszik tovább a napraforgóé, de ha néhány gazda kiábrándul az alacsony termésátlagok miatt, akkor csökkenés is várható, vagyis meg kell találni azokat a kultúrákat, amelyek ősszel vethetők, és kihasználhatják a csapadékelőnyt.

„Az őszi káposztarepce mellett ide tartozik az őszi árpa, az őszi búza és az őszi borsó. Az árpa ára emelkedik, mert nem csak Magyarországon, hanem Európa jó részén a kukorica az elvárásokat sem teljesítette, az unió jelentős importra szorul és mindenki próbálja megtalálni azokat a helyettesítő takarmánynövényeket, amelyek széles körben felhasználhatók: ide tartozik az árpa, amely kiváló takarmányalap”.

A terjeszkedése nem végtelen, mert ha meg is haladja a 400 ezer hektárt, ennél több nem lesz, ezért maradnak az egyéb takarmánynövények, mint a tritikálé, vagy a rozs. Ha nem vetnek annyi őszi káposztarepcét a gazdák, mint amennyit szeretnének, akkor marad a kérdés, hogy mi jön helyette? Perczel Péter szerint az egyik ilyen lehetőség az őszi búza, amelynek a felhasználási lehetősége sokrétű: az egyik legfontosabb élelmiszer alapanyagunk és a takarmányozásban is használt növény. A gazdákhoz sok kérés érkezik, hogy minél egységesebb és homogénebb árualapot kellene előállítani azért, hogy Magyarország megtalálja a helyét ebben az óriási versenyben, amikor tőlünk nyugatabbra és keletebbre nagy mennyiségben tudnak már egyre jobb minőségű búzát előállítani, miközben a versenyképességünk csökken.

Ehhez képest a gazdák egy része az elmúlt évek negatív pénzügyi eredményei miatt úgy döntött, hogy nem használ fémzárolt vetőmagot, hanem a saját terméséből tart vissza és azt veti el. Ezzel sem lenne akkora gond a szakember szerint, ha minden esetben tisztított és csávázó szerrel kezelt vetőmag lenne azért, hogy megadjuk neki az esélyt a nagy termés érdekében. Viszont számolni kell azzal, hogy a fertőzött növények gyengébben fejlődnek, a betegségek tovább terjedhetnek a vegetáció alatt, ami csökkenti a hozamot.