Az energiaár növekedése nem hagyja érintetlenül a műtrágyapiacot sem
A 2022-es orosz-ukrán háború hatására elfogadott Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók miatt az elmúlt években már komoly áremelkedés volt megfigyelhető az európai műtrágyát importáló országoknál, főként azért, mert 2022 előtt Belarusz és Oroszország volt a legnagyobb exportőr a térségben. A háború után a szankciók hatására csökkent a részesedésük, emiatt pedig megnőtt az alternatív beszerzési források szerepe.
Az európai uniós országokba érkező műtrágya jelentős része ma Marokkóból, Egyiptomból, Kínából és kisebb arányban még Oroszországból áramlik. A következő, 20. szankciós csomag azonban tovább szűkítheti az orosz műtrágya exportjának lehetőségeit, az ázsiai országokból érkező alternatív termékek pedig a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt csak nehezebben és drágábban érkezhetnek az EU-ba. Alábbi áttekintésünkben a műtrágyapiac aktuális helyzetét vizsgáljuk meg, kitérve a geopolitikai helyzetből adódó kihívásokra, valamint a magyarországi állapotokra is.
Az energiaárak változása az üzemanyagok mellett jelentős hatással vannak az egyes szektorok költségeire is. A nagy energiaigényű ágazatok számára a 2022-es orosz-ukrán háború következtében kialakuló energiaválság, valamint a jelenlegi olajár-sokk hasonló kihívásokat támaszt. A mezőgazdaságban – ahogyan a korábbi elemzésünkben is részleteztük – a dízel üzemű gépek mellett, a talajjavító szerek és műtrágyák piacát is érinti az áremelkedés. A műtrágyagyártás – főként a nitrogénalapú termékek előállítása – erősen energiafüggő szektor, amely főként a földgázra épít. A február végén kirobbanó közel-keleti konfliktus hatására nemcsak a kőolaj, de a földgáz ára is hirtelen emelkedésbe kezdett, továbbá a Hormuzi-szoros lezárása miatt a globális ellátás is akadozik. Mindezek következményeként a gyártási költségek hirtelen megnőnek, emelkednek a műtrágya árak, további hiány is kialakulhat a termékekből, hiszen egyes üzemek költséghatékonyság miatt vissza is foghatják a kapacitásokat. A korábbi, 2022-es válság során is jól lekövethető volt, hogy a műtrágyaárak szorosan követik az energiaárak változását, így új energiaválság relatív gyorsan és könnyen tud magas és tartós áremelkedést okozni.
2022 előtt Oroszország és Kína volt a legnagyobb műtrágya exportőr globálisan. Oroszország részesedése a teljes globális műtrágyaexportban 2021-ben 13,4% volt, Kínáé pedig 12,7%. Az orosz műtrágya jelentős része az Európai Unió országaiba, valamint Brazíliába, az USA-ba, Mexikóba, Kínába és Indiába áramlott. Kína főleg Indiába, Brazíliába és Ausztráliába exportálta a terméket. Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az EU-s szankciók miatt azonban elindult egy átrendeződés a piacon, hiszen a korlátozások az orosz műtrágya exportját is erőteljesen befolyásolták. 2024-re az orosz termékek legnagyobb felvásárlója Brazília lett, ide érkezik az orosz műtrágyaexport 27%-a. Emellett India (10,6%), Kína (9,5%) és az USA (8,6%) is jelentős mennyiségben vásárol műtrágyát Oroszországtól. Az EU-s országok közül a legtöbb jelentősen csökkentette az orosz importtermékek arányát, ugyanakkor teljesen nem sikerült kivonni. A műtrágya árát tovább befolyásolta, hogy az Oroszországgal szemben elfogadott szankciók az energiaimportra is kiterjedtek, így a magas energiaigényű műtrágya előállítása hirtelen sokkal magasabb költségekkel járt.
A jelenlegi közel-keleti konfliktusban érintett műtrágya-exportáló országok között Szaúd-Arábia, Omán, Izrael, Katar és Jordánia is érintett lehet. A felsorolt országok főleg ázsiai országokba szállították termékeiket, viszont a brazil import mellett az USA felvásárlásának aránya is jelentős volt 2024-ben. Emellett Indiát is a geopolitikai gócban érintett államok látták el műtrágyával, ezért a tengeri szállításban bekövetkező korlátozások jelentősen érintik a szubkontinens mezőgazdaságát és a műtrágya árának alakulását is. A közel-keleti tengeri útvonalak – ezzel együtt a Hormuzi-szoros is – kulcsszerepet játszanak az árukereskedelemben, ezen belül pedig a műtrágya szállítmányozásban. A globális ammónia- és nitrogén alapanyagok hozzávetőlegesen 30%-a ezen az útvonalon halad át, emellett pedig a blokád miatt a szállítási idők is növekednek. Utóbbi a költségek 20-30%-át is képes megemelni. A lassan célba érő szállítmányok miatt nő a piaci bizonytalanság, további regionális hiányok alakulhatnak ki.
A közel-keleti országok tehát jelentős exportőrei a műtrágyának, főleg a régió államaiban. Az elmúlt hetek támadásai miatt viszont nem csak az árakban, de az épített infrastruktúrában is, így a gyárakban keletkezett károk, nehezítik a termelési kapacitások fenntartását. Mindez további árnövelő hatású, ahogyan a globális kínálat szűkülése is a kritikusabb időszakokban (vetési időszak).
A mezőgazdaságban dolgozók számára már az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt kialakuló műtrágya árrobbanás is kiemelten megterhelő volt, a jelenlegi helyzet pedig hasonló kihívásokat tartogathat. Ha a műtrágya ára hirtelen emelkedik, akkor a termelési költségek emelkedése mellett hiány lép fel a termékből, akkor csökkenhet a terméshozam, emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak, emellett pedig az állattenyésztés költségei is jelentősen nőhetnek. Mindezen tényezők miatt fontos lenne újra gondolni az Oroszország elleni szankciók egy részét, hiszen műtrágya hiány esetén alternatív beszerzési forrásokra lesz szükség. Oroszország mint globálisan is jelentős szereplő a piacon, képes lehet a hiányt kezelni.
Magyarország számára hasonló következményekkel járhat a műtrágya árának drasztikus megemelkedése. Az energiaár emelkedéshez kapcsolódó árrobbanás alapján a nitrogénműtrágya ára akár 100%-kal, míg a foszfáté 50%-kal emelkedhet egyes becslések alapján. Az áremelkedés már 2025-ben is jelentős volt, de a 2026-os válság mindezt tovább erősíti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdák inputköltségei gyorsan és kiszámíthatatlanul nőhetnek. Magyarország főként az szomszédos országokból importál műtrágyát, viszont a földgáz árának emelkedése miatt a következő hónapok során jelentősen magasabb áron teheti ezt meg, mint korábban. A bizonytalan beszerzés miatt erősödhet a magyar piacon is a spekuláció és a készletvisszatartás. A műtrágya a termelési költségek egyik legnagyobb eleme, az input költségek 30-50%-át is elérheti. Az árrobbanás miatt a gazdák várhatóan kevesebb műtrágyát használnak majd, ami miatt azonban rosszabb terméshozamokkal lehet számolni.
Az élelmiszerárakba a műtrágya árának begyűrűzése viszonylag gyorsan megfigyelhető lesz: előbb a gabonaárakban, majd a takarmányban, végül pedig az élelmiszerekben jelenhet meg a megemelkedett költség. A hatások enyhítésére a magyar kormány biztosítja a védett árú üzemanyagot a mezőgazdaságban dolgozók számára is, viszont EU-s szinten továbbra sincs érdemi előrelépés a gazdák támogatására. Mindez pedig csak részben képes enyhíteni a globális árhatást.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője