Az elsivatagosodás mellett a kimerülő talajvízkészlet is veszélyezteti a földeket

Minden eddiginél komolyabb problémát okozott idén a csapadék hiánya, az aszály miatt július elejéig 230 ezer hektárról jelentettek kárt a gazdálkodók. Ez több mindenre is rávilágít: az öntözésfejlesztésre, a talaj termőképességének megőrzésére, valamint a túlélésre és az újratervezésre. Erre figyelmeztetnek a megkérdezett szakértők.

Az agrártámogatásokban tovább aratnak a növénytermesztők az állattenyésztőkkel szemben, de a biztos hozamban ma már elkerülhetetlen az öntözés. Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja az idén elkészült első nagyberuházásukat hozza fel példaként, amely a Lajta-Hanságban háromszáz hektáron teremti meg az öntözési hátteret. Itt azonban nincs megállás, mert hat és félezer hektárt terveznek a későbbiekben öntözni. Két fontos előnye van mindennek: víz- és élőmunka takarékos a rendszer. -A mezőgazdaságnak a jövője a vízgazdálkodásban van, ha ezen a téren előre tudunk lépni, akkor biztos, hogy az eredmény is kiváló lesz. Hiába készülnek el a milliárdos beruházások, ha nincs elég víz. Magyarországról köztudottan két Balatonnyi víz megy ki ahhoz képest, mint amennyi bejön az országba -hangoztatta Zimmermann István, aki szerint az öntözés amellett, hogy biztonságot ad, kiszélesíti a termesztett zöldségek palettáját is. A holding az élelmiszeriparnak például zöldborsót termeszt, a feldolgozóipar a paradicsom stabil felvásárlója, de keresett még a zöldbab és a csemegekukorica, tehát a szántóföldi zöldségtermesztés felé sikeresen nyitott a Talentis Agro.

Az aszály és a vízhiány pótlása a Magyar Hidrológiai Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén is szóba került. Az ország egyik legnagyobb éléskamrája a Homokhátság, ahol eddig fúrt kutakból öntöztek a gazdálkodók, de a kimerülőfélben lévő talajvíz és az elsivatagosodás miatt égető szükség volt a felszíni vízből történő öntözésre. Az északi térségben a problémák hasonlóak, mint az ország különböző területein, ráadásul a Tisza felső szakaszán az árvízvédelem és a vízhiány egyszerre jelenthet nagy kihívást. Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza itt lép be az országba és nem mindegy milyen vízhozammal és vízminőséggel. -Amíg egykor mi voltunk Európában a bezzeg ország a leggazdagabb vízkészlet miatt, addig közel tíz éve már nagyon súlyos vízhiánnyal küzdünk annak ellenére, hogy minden csepp vizet próbálunk megtartani. A csatornákra vízvisszatartási tervet készítünk, ideiglenes elzárásokat alkalmazunk, de vannak jó példák a folyóból történő vízpótlásra is, ugyanis a rétközi területekre a Tisza vizét juttatjuk ki -sorolta a szakember.

De nem csak vízzel lehet védekezni az aszály ellen, hanem a talaj termőképességének a megőrzésével és a vízháztartásának a javításával is. Ezért szervez Alap a Talaj címmel szakmai roadshow-t a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége ebben a hónapban. Umenhoffer Péter marketing vezető a napokban jelentette be az öt helyszínből álló rendezvény részleteit. Olyan szakembereket kértek fel, akik a termőképesség és a vízháztartás elismert kutatói. Az egyik előadó Dobos Endre miskolci egyetemi docens, aki mind az öt helyszínen egy-egy talajszelvény rétegein keresztül mutatja be, hogy milyen problémák okozzák az aszályt. A másik előadó Kovács Gergely Péter a MATE docense lesz, aki elmondja majd, hogy milyen gépeket alkalmazzunk az optimálisabb talajvízháztartás érdekében.

Az Alap a Talaj roadshow helyszínei a következők: július 19. Karcag, július 21. Hódmezővásárhely, július 26. Lajoskomárom, július 28. Andocs, augusztus 2. Beled. Umenhoffer Péter végül azt hangsúlyozta: nem termékbemutatót szerveznek, hanem valóban arra hívják fel a figyelmet, hogy hogyan tudunk a talajon eredményesen gazdálkodni. Nem véletlenül kapta ezt a címet, hogy Alap a Talaj, mert minden ott kezdődik.

De hiába zártak jó évet az elmúlt években a növénytermesztők még az aszály ellenére, idén nekik is elszálltak a költségeik. Igazán az állattenyésztők vannak nehéz helyzetben: a beruházásaik prés alá kerültek, ezért nem feltétlenül most akarnak a legtöbben fejleszteni. Ilyen környezetben nem a beruházások a legfontosabb teendők, hanem a túlélés és a forgóeszközök biztosítása. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője szerint ezekhez a forrást az ügyfelek vagy maguk tudják megteremteni, esetleg a bankok segítségével, továbbá az állam előre hozhat bizonyos kifizetéseket és ebből áll össze a túléléshez szükséges csomag. A banki szektor is abban érdekelt, hogy az állattenyésztés szintje fennmaradjon, ennek ellenére sokan abbahagyhatják, vagy időlegesen felfüggeszthetik a tevékenységüket. A növénytermesztésnek ugyanis beláthatóbb ciklusai vannak, mert a termékeire jó ideje tartósan magas a kereslet, mivel azokat már nem elsősorban állattenyésztési, takarmányozási célra használják fel, hanem közvetlenül az élelmezésre. Ehhez azonban elengedhetetlen feladat az aszály elleni védekezés öntözéssel és a talaj termőképességének javításával.

Talentis Agro – Kommunikáció