Az előre menekülés az egyetlen kiút az aszályból

Beruházásösztönző támogatások, öntözésfejlesztés és precíziós technológia. Ez csak néhány olyan módszer, amely elengedhetetlen válasz arra az aszályos időszakra, amelyre száz éve nem volt példa idehaza. A Dél-Alföldet sújtó szárazság miatt ezért Békés és Csongrád megyében a szokottnál korábban is indult az aratás, mivel az őszi kalászosok kényszerérésben voltak.

Bár a beszámolók elsősorban az országnak a déli részét említik, viszont más térségekben hiába esett több csapadék, az emelkedő alapanyagárak miatt így is elmaradt a várt bevétel. A minden korábbinál magasabb terményárak a betakarítás megindulása után kissé korrigáltak: őszi árpára tonnánként 115-120 ezer forintos ajánlatok érkeztek a gazdákhoz, míg a búzára 140 ezer forintos indulóártól fordultak lefelé az ajánlatok. Ez persze nem vigasztalja azt a gazdát, aki 5-6 tonnás árpatermés, vagy 7 tonnás búzatermés reményében szórta ki a méregdrága műtrágyát a földekre és csak 1,5 – 2-3 tonnát arat le.

Három szakértő véleményét kérdeztük arról, hogy a kialakult helyzetben milyen megoldásokat látnak fontosnak.

A Balaton déli partján 300 milliméter csapadék hullott, de nem a megfelelő időben, ezért az aszályt ott is érezni lehet. Mátrai Zoltán szőlősgyöröki gazdálkodó úgy összegezte az eddigieket, hogy a térségben 6 tonna volt az átlag termés hektáronként, de sok helyen csak 4 tonnát arattak, tehát kiemelkedő eredményekről nem lehet beszámolni. Ezt egy példával is érzékeltette mindezt: a jelenlegi input anyagokat tekintve az árpa önköltsége 450 ezer forint körül van hektáronként és most már csak 100 forint / kilogramm az átvételi ára, ami azt jelenti, hogy 4,5 tonnánál tart az árpa önköltsége. Akinek tehát az önköltséget nem érte el a betakarítási szintet, az haszonra sem tett szert. Ilyen szempontból az agrárberuházások problémásak lesznek a szakértő szerint. Ahol az önköltség alatt takarítottak be a gazdák, az őszi vetést is komolyan megérzik majd. A Dunántúlon egyelőre jobb a termés, de ha növekszik az input árszintje, akkor az önköltség még magasabb lesz, tehát a szőlősgyöröki hat tonna jelenti az önköltséget. -Ezért változtatni kell a termesztéstechnológián, a talaj vízmegőrzése egyre fontosabb lesz, ehhez új gépek is kellenek -összegezte Mátrai Zoltán.

Ezt ismerte fel már korábban a Talentis Agro Zrt. is, amelynek földjein az öntözésfejlesztési beruházások jó ütemben haladnak. Makai Szabolcs vezérigazgató szerint a hatékonyságot kell szem előtt tartani. Kiemelte: ha válsághelyzet van a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, akkor költségcsökkentésben nem szabad gondolkodni. Ha drága a műtrágya és ha nem szórják ki, akkor termés sem lesz. – Abban hiszünk, hogy mindent meg kell adni, ami agrotechnológiailag elengedhetetlen és dolgozni kell a kitűzött fejlesztéseken, mint például az öntözésfejlesztésen vagy a precíziós technológián. A “spórolás” úgy képzelhető el számunkra, hogy a precíziós technológiának köszönhetően kevesebb input anyagot használunk fel, de azért nem fogunk kevesebbet beszerezni, mert drága. Ezzel a jövőnket öljük meg – tette hozzá a vezérigazgató.

A banki szektor is készül a kialakult helyzetre, több új megoldással. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője a csapadék mennyiségével érzékeltette a betakarítás eddigi mérlegét. -Mezőtúron 83 mm csapadék esett ebben az évben összesen. Egyetlen esztendőben 600-700 mm csapadék kellene a földekre, tehát ebből is látszik, hogy az év felében 83 mm-nél tartunk, ami nagyon kevés, így komoly terméskieséssel számolunk az árpa, a búza és a repce esetében. Mivel az Alföldön termelik meg a negyven százalékát a magyar gabonaféléknek és ha a termés fele kiesik, akkor az országosan tíz-húsz százalékos terméscsökkenést eredményez. A magyar ellátásban ez nem okoz problémát, de az árakat befolyásolja -mondja Hollósi Dávid.

Mindez finanszírozási szempontból azt jelenti, hogy hamarosan kifutnak a krízisgarancia által támogatott termékek – amelyeket a vírus alatt hirdetett meg az unió és a kormány – és ezek le is zárulnak. Ezek azért voltak jók a szakértő szerint, mert erőteljes kamattámogatás kapcsolódott hozzájuk, néhány százalékon lehetett termésfinanszírozáshoz jutni, most pedig a jegybanki alapkamat is 7 százalékon van, így a finanszírozás sem könnyű. Jönnek helyette más programok, lesz újabb beruházási termék az agráriumban: az Agrár Széchenyi Kártya és az Agrár Széchenyi Kártya MAX, ami 400 millió forintig 3,5 százalékos kamattal támogatja a beruházásokat. Ezekre viszont nem lehet megváltásként tekinteni, mert gyorsan elfogynak, ezért banki oldalról muszáj lesz felkészülni saját forrású finanszírozásra, tehát be kell rendezkedni egy tartósan drága piaci környezetre.

Talentis Agro – Kommunikáció