Az aszály és a szárazság egyre jobban terjeszkedik az országban

A hazai búzatermés rég nem látott mélységbe süllyedt az aszály és a magas hőmérséklet miatt a 4,2 tonnás átlaggal. Ami mégis örömteli ebben a helyzetben, hogy a minőségre nem lehet panasz, mert magas sikér- és fehérjetartalommal kerülhet a magtárba a termény. Ezt a jelenséget a gazdák jól ismerik, ugyanis, ha kisebb a termés, akkor jobb a minőség. A malomiparban azonban nem feltétel nélküli öröm, mert a szemek végül apróbbak maradtak. Eközben elkezdődött a jövő évre való felkészülés, tervezés. De vajon hogyan lehet így előre látni? Erről is kérdeztük Zimmermann Istvánt, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagját.

A holding búzából 5 tonna termésátlagot ért el, ami a 4.2-es országos átlaghoz képest jó számnak mondható annak ismeretében, hogy Zalában, Baranyában, Tolnában nincsenek területeik. Ezek azok a megyék, amelyekben az aszály még nem jelent meg. Bár a még ezek közé sorolható Vas megyében van ugyan két tagvállalata a Talentis Agronak, de a többi Fejérben, Békésben, Csongrádban és a Hajdúságban található, ahol jelentős az aszály. Zimmermann István azt mondja: a szakembereknek köszönhető, hogy ilyen kihívások ellenére is sikerült a növénytermesztésben ekkora eredményt elérni, majd hozzátette: „öntözés nélkül ennyire is képesek voltunk”. A Talentis Agro szakmai hitvallása a kezdetektől fogva az, hogy amit lehet, azt megöntöznek, ezért az öntözött búzáik 9 tonna fölöttiek, az öntözött repce is 5 tonna fölötti eredményt hozott. A holding a 62 ezer hektárból jelenleg 7 ezer hektárt képes öntözni – ebben nagy segítségükre vannak a vízügyi szakemberek, akik mindent elkövetnek, hogy a közeli forrásokból a termőföldre eljusson a víz.

-A Körösökből, a Marosból és a Tiszából, illetve Mosonmagyaróvár térségében a Dunából tudjuk az öntözővizet biztosítani a fogyatkozó lehetőségekhez képest. Eddig nem okozott fennakadást a folyók apadása és bízunk benne, hogy ez így is marad, mert a kukorica öntözése elengedhetetlen a jó termés érdekében -összegezte Zimmermann István.

Félsivatagos állapotok már nem csak a Dél-Alföldön

Zimmermann István felhívta a figyelmet egy fenyegető veszélyre: az aszály és a szárazság egyre feljebb és feljebb jön és terjeszkedik. Fejér megye északi részén 130 milliméter csapadék esett január eleje óta, ami félsivatagi éghajlatnak felel meg, vagyis a csapadékhiány nem csak az Alföld problémája már. Pedig Fejér megye mezőgazdasága még 15-20 évvel ezelőtt növénytermesztési szempontból mindig az élmezőnyben volt a termésátlagokat tekintve – legyen szó búzáról, kukoricáról, vagy napraforgóról. Mára ez úgy megváltozott meg, hogy Fejér megye a középmezőny aljára került és még Vas, Zala, Somogy déli része, valamint Baranya tekinthető jó állapotú megyének. Ezeken a helyeken ugyanis több a csapadék, amelynek köszönhetően Baranyában 8-9 tonnás kukoricatermés várható, miközben Fejér megyében – a déli részeket kivéve – a kukoricaterület egyharmadát nem aratják le, ezért inkább lesilózzák azt.

A búza, amibe a gazdák kapaszkodtak…

Az idei volt az első olyan esztendő, amikor a búza növekedése is veszélybe került a tartós csapadékhiány miatt. A régi tankönyvekben pedig soha nem szerepelt az a mondat, hogy a búzát öntözni kell. Ettől az évtől ez a szabály is megváltozott. A holding esetében némileg más a helyzet, mert nem árunövényt termelnek, hanem jó minőségű vetőmagot, amelyhez a víz nélkülözhetetlen. Egy kilogramm búza előállításához ugyanis 350 liter vízre van szükség. Az igazgatósági tag szerint eljutottunk oda, hogy ma már az öntözés nem csak a vetőmag előállításához, hanem minden növény esetében fontos.

-A folyóink szabályozása évtizedekig azt jelentette, hogy ne legyen árvíz, ezért töltéseket készítettünk, hogy a mederben maradjon a víz és menjen tovább a Fekete-tengerbe. Magyarországon semmilyen vízmegfogás nem történt, inkább átfolyt rajtunk a Duna és nem használtuk a vizét, amelynek az apadással jelentek meg az igazi káros következményei -utalt a mostani helyzetre Zimmermann István.

Az idei év abból a szempontból is egyedüli, hogy nem csak a folyóink vízszintje csökkent látványosan, hanem a kapaszkodónak gondolt búzatermés is rosszul sikerült, pedig ez volt az utolsó remény a gazdák számára a kukorica, a repce és a napraforgó kiváltására. A szakember szerint nem szabad tovább halogatni a folyókra építendő műtárgyak megépítését, amelyek a villamosenergia szolgáltatására és a víz megfogására is egyaránt alkalmasak lennének és a hajózást is biztosítani tudják. A legutolsó hazai duzzasztóművet a Tiszán építették meg Kiskőrén 1973-ban, előtte 1955-ben Tiszalökön készült hasonló. A Dunán azonban semmi ilyen nincs, holott Ausztriában nyolc duzzasztómű található. A szlovákok úgy használják a Dunát, hogy 48 kilométer saját Duna szakaszt alakítottak ki.

Búcsú a kukoricától, jönnek a sivatagi állapotok?

A kukorica vetésterülete megfeleződött, jelenleg 600 ezer hektáron termesztenek belőle ebben az évben az országban. Egyértelműen nem fedezi ez a terület a hazai igényeket, mert például a három meghatározó etanolfeldolgozó hárommillió tonna kukoricára tart igényt, ezen felül kell kukorica az állattenyésztésnek és értékesítésre is. Összességében az átlagtermés 4-5 tonna körül várható országosan, ami ezeket a területeket nem képes kiszolgálni. A kapaszkodónak tekintett búza sincs jobb helyzetben, mert gyenge a három tonnás átlagtermés és ez 150-200 ezer forint veszteséget jelent hektáronként. Ezt egy gazda nem bírja ki, mert a tavalyi éve sem volt jó és nincs tartaléka.

-Aki a mezőgazdaságból él és nem tud öntözni, de van kérődzője, akkor kétséges, hogy az állományt meg tudja-e tartani jövőre. Ha a takarmányellátás nem biztosított, akkor nem lesz árbevétele a termelőnek és nem tud ősszel vásárolni vetőmagot, műtrágyát, gázolajat- mondta végül Zimmermann István.