Az aszály és a nyomott árak együtt fenyegetik a gazdákat

A betakarított árpa minőségével összességében elégedettek lehetnek a dunántúli gazdák, a búza is elfogadható eredményt hozott, most már csak az áraknak kellene felfelé mozdulni, mert ezen múlik az eddig befektetett munka jövője. Aki tud, az a kivárás mellett dönt – ők vannak kevesebben, mert sok gazda eladási kényszerben van, ugyanis augusztus a hitelek és a rengeteg kiadással járó hónap. Vajon az őszi vetésű növények ezek után is jelentenek-e termésbiztonságot? Van-e elég tárolókapacitás és érdemes-e újabb növényekkel próbálkozni? Sokan keresik ezekre a kérdésekre a választ?

A Somogy vármegyei Karád határában található Karádi Mezőgazdasági Zrt-ben is minimalizálták a kukorica vetésterületét, a napraforgó eddig adott némi termésbiztonságot, de a hő stressz következtében kezdi megadni magát, pedig egy hónapja még van a földeken. Tuboly Andor növénytermesztési igazgató azt mondta, hogy még mindig több csapadék hullik le az ősz és a tél során, mint az aszályos nyári időszakban, ezért növelik az őszi vetésű növények termésterületét. Hozzátette: „A felerősödő El Nino még szélsőségesebbé teheti az őszi és a nyári időszakot, mivel visszatért az El Niño, tehát az a csendes-óceáni időjárási jelenség, amely a globális hőmérséklet emelkedését okozza. Ennek bizonyítéka, hogy a Csendes-óceán trópusi részén a tengervíz felszíni hőmérséklete az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett. Több előrejelzés szerint ez egy úgynevezett „szuper” El Ninóvá is válhat, sőt akár a valaha mért legerősebbek közé kerülhet majd”.

A szakember kitért arra a piaci folyamatra is, hogy a mezőgazdaság egy olyan ágazat, amelyben nagy a hitelállomány és ezeket valamiből finanszírozni kell. Sok gazdánál van eladási kényszer a tárolókapacitás hiánya miatt. Ők azok, akik kombájn mellől értékesítenek, még kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért aki tud, kivár, de hat éve tart az aszály és kezd fogyatkozni a gazdáknál a tartalék. A Karádi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén bár van elég tárolókapacitás, ennek ellenére kivárnak, amíg lehet.

Terveik között szerepel új, alternatív növények beillesztése a vetésforgóba, amelyek kevesebb csapadékkal is fejlődnek, de összességében nincs olyan az ismeretükben, ami anélkül képes is volna élni és növekedni. Ezeknek a növényeknek a felvásárlási ára vagy alacsony, vagy meg sem veszik. Ilyen volt az őszi borsó, amivel próbálkoztak Karád határában, de a felvásárlási ára nagyon ingadozó: amíg az előző években adtak érte tonnánként 120 ezer forintot, az elmúlt években pedig már csak 70 ezer forintért vették meg.

-Nem csak a növénytermesztők, hanem az állatartók is bajban vannak: amíg a mi térségünkben van fű és lucerna, addig az Alföldön már kaszálni sem tudnak a gazdák és az állataikat sem képesek ellátni szálas takarmánnyal. Az ára ráadásul felment a kereslet miatt. Most már csak az ország egészen kis részében van normális csapadékellátottság, ahol ennek köszönhetően lehet kaszálót találni, de az nem tudja ellátni az egész országot -összegezte Tuboly Andor.

Már a teljes hazai mezőgazdaságot sújtja az aszály. Ha visszaemlékszünk a nem is olyan távol időszakra, akkor hat éve tart ez a csapadékszegény időszak, ami kezdődött a Dél-Alföldön, mostanra pedig az egész ország területén érezhető. Eddig ez az Alföld problémája volt, de például 130 milliméter csapadék hullott januártól áprilisig Fejér megyében, ezért az ország dunántúli régiói, vagy a Kisalföld ugyanúgy érintettek lesznek abban, amiben eddig csak a dél-alföldi gazdáknak volt része.

Somogy vármegyében is csak minimálisan esett több csapadék, ami arra volt elég, hogy értékelhető gabona átlagról lehessen beszélni a betakarítás után. A tavaszi vetésű növények összességében nagyon siralmas képet mutatnak a határban. Már április elején kezdődött minden, amikor hat héten keresztül alig hullott csapadék a térségben, május közepén viszont jött egy használható mennyiségű eső, amit a növények hasznosítani tudtak. Az év eleji hótakaró segítette az őszi gabonákat, de az sem pótolta a talaj vízkészleteinek hiányát.

-A mi térségünkben az öntözés feltételei nem adottak, a mélyen fekvő árkok és a csatornák is kiszáradtak, tehát nincsenek felszíni vizek és öntözhető vízfolyások, ezért nincs lehetőségünk átvészelni ezt az időszakot -mondta a növénytermesztési igazgató, aki azt is elmondta, hogy eddig mindig az őszi vetésűekbe kapaszkodtak a gazdák, mert ezek adtak termelési biztonságot, de az idei betakarítási szezon bebizonyította ennek az ellenkezőjét, mivel a kalászvégek terméketlenek maradtak. Önköltségi árak alatt értékesítettünk és ha nem mozdulnak felfelé a terményárak, akkor nem érjük el a nulla termelési szintet sem. Némi mozgás látszik egy-egy termény árában, de a globális piacokon is nyomottak a gabonafelvásárlási árak, pedig azt hallani még a csapadékos Ausztriából is, hogy hetek óta nem esett csapadék, ott is aszály van és termésveszteségekről szólnak a hírek.