Az aratással nem szűnt meg a tűzveszély a földeken

Alig vagyunk túl a júliusi hőhullámon és már újra itt van a következő, amelynek nem látni a végét sem. A termőföldeken ennek a szárazságnak súlyos következményei lehetnek, ezért a tarlótüzek megelőzése érdekében az aratás után érdemes a tarlót minél előbb betárcsázni, majd beszántani, hogy sokkal kevesebb legyen az éghető növényzet. Ezt tanácsolják a szakemberek azok után, hogy az elmúlt tíz évben alakult ki a legtöbb munkagéptűz: tavaly például 11 pótkocsi, 15 traktor, 40 bálázó és 38 kombájn gyulladt ki.

Korábban átlagosan 50-60 munkagép égett ki, de tavaly száznál is több. Sokan a kötelező szabályokat – köztük is a védősávokra vonatkozókat – figyelmen kívül hagyják. Az aratás kezdete óta folyamatosan érkeztek a riasztások a szabadtéri tüzekről: a megelőző, július eleji hőségriasztás kezdetekor 366 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, a leégett terület mérete meghaladta a 6 millió négyzetmétert. Továbbra is be kell tartani a szigorú szabályokat annak érdekében, hogy az aratás után se gyulladjon ki a tarló, vagy a szalmabála.

A gabonatáblák érdekében védősávokat kellett kialakítani: a vasútvonalak és közutak mentén legalább 3 méter széles védőszántásra volt szükség az aratás megkezdése előtt, hogy minimalizálják a tűz keletkezésének esélyét. A több, tíz hektáros táblákat az aratás során érdemes volt szakaszolni kisebb területekre, hogy a tűz ne terjedhessen át a teljes táblára. Az egyik ilyen nélkülözhetetlen eszköz az eke volt, amivel körül lehetett szántani a begyulladt területeket, a gépekre pedig poroltót kellett szerelni, amellyel védekezni lehetett a tarló begyulladása ellen. Az pedig egyértelmű volt, hogy szigorúan tilossá vált a tarlóégetés. A kombájn is pillanatok alatt kigyulladhat – például egy ékszíj szakadása miatt, vagy egy szikra is elég ahhoz, hogy az egész tábla lángra kapjon.

Az aratáskor keletkező tűz oka a szakemberek szerint mindig az emberi gondatlanságból keletkezik, így a dohányzásból és a munkagépek nem megfelelő állapotából. A motortérben lerakódó izzó por, olaj, sár, mechanikai súrlódás, csapágyhibák, elektromoszárlatok, vagy a forró kipufogó rendszerre hulló száraz növényi törmelék okozza leggyakrabban a tüzet.

A mostani szárazság idején figyelni kell arra, hogy a kazlakat a vasúttól legalább 100 méterre, közúttól és erdőtől 50 méterre, épületektől pedig legalább 25 méterre kell elhelyezni.