Az Alföldről a Dunántúlra is átterjedhet az aflatoxinos fertőzés

Az idei forró, aszályos nyár elsősorban az aspergillus gombafajtának kedvezett, így megjelent az aflatoxin. Nem kell viszont tartani a fuzáriumtól, ugyanis ez a gomba az ilyen időjárást nem kedveli, ezért ezzel a veszéllyel nem kell számolnia a gazdáknak. Az apregillus niger és az aspergillus flavus gombafajok Észak-Afrikában és a mediterrán térségekben honos növényekben érzik jól magukat, így a földimogyoróban és a pisztáciában, de ez a kórokozója a kukoricának is. Ez meghatározza a sorsát nem csak a Dél-Alföldön termesztett kukoricának.

Az általunk megkérdezett Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Talentis Agro Zrt. szakemberei is sokadjára figyelmeztetnek arra, hogy a szélsőséges nyári időszak nem sokáig marad meg a Dél-Alföldön, hanem terjeszkedik már országrészek felé, így a termésbiztonság érdekében nem érdemes csak az időjárásra hagyatkozni például a kukorica esetében. A másik nehézséget a szárazság okozta gombák megjelenése okozza: eddig mint raktári kártevő volt jelen a két aspergillus gomba, de a meleg nyarak miatt ez a két gombaféle is megjelent és idén is nagyon komoly kártételeket tapasztalhattunk miattuk a szántóföldeken. Maga az aspergillus kifejezetten a száraz, forró nyarakat szereti, viszont azt a kis nedvességet, ami szükséges a létfenntartásához, a növényben megtalálja és elkezd tovább terjedni.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az aflatoxinos kukorica világos, olajzöld felületű lesz és a szemek közé ékelődik be a gombafaj. Minden gomba a hernyórágások miatt jelenik meg: a kukoricamoly, vagy a gyapottok bagolylepke a terjesztője és az idén ez a rovarkártétel is nagyon erősen jelentkezett, mert az enyhe teleken nem szorulnak vissza ezek a fajok. A rágások nyomán jut tehát be a kukorica felületére és úgy terjed el a szemeken. A Dél-Alföld három vármegyéjében okozott komoly károkat ez a gombabetegség, mivel ott volt a legmelegebb és a legnagyobb aszály is. A korábbi években még nem jelent meg ez a gombafaj, de ha folytatódik ez az időjárás, akkor északra is eltolódhat. 

A teljes hazai termés egyötöd részét érinti egyelőre a fertőzés, de végleges adatok még nincsenek, viszont a felvásárlók folyamatosan mérik a toxintartalmat, de eddig nem volt jelentős probléma. A kukorica egy trópusi növény, ami nagyon szereti a meleget és a vizet, de a hazai szelektálású növények jobban tűrik a szárazságot. Ezért a jövőjére vonatokozó találgatások egyre kedvezőbbek.

Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója a napokban interjút adott az Agrárszektornak, amelyben azt mondta, hogy ilyen volumenben kiváltani egy-egy fő gazdasági növényünket, mint például a körülbelül 1 millió hektáron termesztett kukoricát, egyelőre nem lehet. -Példaként hoznám a szemes cirkot, ami sem aszálytűrésben, sem a piaci értékesíthetőség terén nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket, így a termesztésében sincs növekedés itthon. A már korábban, de kisebb területen is termesztett növények sem jelentenek valós alternatívát, mivel értékesítési lehetőségük korlátos, könnyen alakul ki túltermelés, ami akár évekre visszaveti az igényeket. Nincs nagyon opció tehát, ha lenne, azt már valószínűleg termesztenénk, emellett a feldolgozó kapacitás sincs meg egy új faj termeléséhez, így maradnak azok, amelyeknek van világpiaca, mint a kukorica és a búza is -hangoztatta Makai Szabolcs.