Átlagos, közepes búzatermés ígérkezik, de jut exportra is

Üresek a magtárak az ország nagy részében, amire ritkán van példa így júniusban. Erre senki sem számított, mert sok akadállyal találkoztak a termelők év közben. A telepek mindig készülnek arra, hogy fogadóképesek legyenek, de régen nem volt már ilyen kevés a magtárakban a termény. Ennek oka részben az értékesítési nehézség, a kukorica esetében pedig  toxintartalom. A búza és az árpa esetében a kereslet az értékesítési szezon egész ideje alatt nagyon gyenge volt.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója a Kossuth Rádióban azt nyilatkozta: januárban még soha nem látott gyenge képet mutattak az őszi vetések. Négy évtizedes szakmai múltja alatt még nem tapasztalt ilyen búzát, amelynek nem volt megfelelő a bokrosodása és emiatt a rövid szár miatt megdőlt tábla sincsen. De nem csak a rövidebb szár a gond, hanem kisebb a feje is a búzának, ami miatt közepes termés várható, vagyis összességében nagy termésre ne számítsunk.

Az országnak ugyanakkor vannak olyan részei – így a Tiszántúlon Békésben és Csongrádban, ahol rossz termés várható a kevés eső miatt. A Délvidéken ugyanakkor jó termésről számolnak be. A Hajdúságban és a Nagykunságban – amit a legnagyobb búza éléstárnak neveztek – az utóbbi időben nem kedvez az időjárás a búzának. Lakatos Zoltán szerint a Hajdúság északi része jobb állapotban van, mint az ország többi területe. Az ottani búza termése reményt keltő -tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a gazdák mindent elkövettek ezért: még a levéltetű ellen is szakszerűen védekeztek. A táblák szépen, fuzáriumos fertőzés nem várható, így a végeredmény egy jó minőségű termés lesz.  

Több búzát vetettek a termelők, mint egy évvel korábban. Számokban ez azt jelenti, hogy majdnem tíz százalékkal több a vetésterület. Valószínűleg jobban bíznak a búzában, mint a kukoricában, mert ez a növény nincs addig a szabad ég alatt a melegben. A júliusi-augusztusi hőség megzavarja a kukoricát, amelynek korábban volt egy termelési övezete Európában, amit azért találtak ki, hogy ott kimondottan lehessen termeszteni ezt a növényt. Spanyolországban azért nem volt érdemes vele foglalkozni, mert nagyon meleg volt és van, Lengyelországban és Németországban hűvös az éghajlat, de ez már múlt idő, hiszen ez a termelői övezet felfelé csúszik és most már Németország termeszt kukoricát, Magyarország pedig kevésbé. Most már 800 ezer hektár alatt lesz a kukorica vetésterülete, ami egykor 1,2 millió volt, ugyanakkor a búzáé pedig a tavalyi 850 ezer hektárról idén megközelíti az 1 millió hektárt.

-Ez annak is a következménye, hogy a tavalyi kukorica termés nagyon fertőzött volt aflatoxinnal, ezért a takarmányt termelő gazdák a búza felé fordultak. Összességében tehát mennyiségben és minőségben egy átlagos, közepes búzatermés ígérkezik 5 millió tonnával, ami elegendő a hazai igényekre. Egymillió tonnát használ fel a malomipar, 1,4 milliót a takarmányipar, a vetőmagra 300 ezer tonna kell, tehát marad még exportra is -összegezte Lakatos Zoltán.