Agrolink Zrt.: a versenyképes agrárium alapja a hatékony termelés

A terméseredményekben üthet vissza az utóbbi évek takarékos gazdálkodása. Ez egyaránt igaz a növényvédőszer, a műtrágya és a vetőmag felhasználására. Ennek a veszélyére hívja fel a figyelmet Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója, aki szerint nem csak a termésátlag, hanem a minőség is alacsonyabb lehet ebben az esetben. Példaként említette az őszibúza siralmas felújítási arányát, ami tavaly 30%-os volt. Ez a kilencvenes évek közepét idézi vissza, amikor minden harmadik hektárra vetettek csak fémzárolt vetőmagot. Szerbiában egyébként hamarosan hivatalosan is bejelentik, hogy csak azokon a területeken nyújtanak támogatást, ahol fémzárolt vetőmagot használnak.

A kilencvenes éveket megelőzően voltak sokkal szerencsésebb időszakai is a mezőgazdaságnak: a történelmi Magyarország idején hazánk a második legnagyobb vetőmagtermesztő hatalomnak számított Franciaország után. Ezt a pozíciónkat az országrészek elvesztésével együtt gyorsan múlt időbe is tehettük. Az ország jelenlegi méretéhez képest viszont kukorica nagyhatalomnak számítunk, de még Európában is az elsők között vagyunk. Hogy ezt sikerüljön megtartani, abban fontos szerepe van a hatékonyságnak. Szerencsére minden gazdálkodó számára rendelkezésre állnak a világszerte fellelhető legjobb genetikájú vetőmagok. De akkor mégis hol hibázunk?

Czina Ferenc ismét példákat említ. Mint mondja, az inputanyag felhasználása során a műtrágya az első, amit megvonnak a gazdálkodók a növényektől. -Csak azzal nem számolnak, hogy ha kimarad két év foszfor utánpótlás, akkor a következő 5-6évre teszik tönkre a termelés színvonalát. Sajnos elsősorban a foszfort és a káliumot fogják vissza, növényvédőszerek esetében pedig a második gombaölőszeres kezelést. Innentől kezdve alacsonyabb színvonalon történik a termelés –összegezte a vezérigazgató.

Meddig maradunk még kukorica nagyhatalom?

Csak kevesen gondolnak bele abba, hogy idehaza ugyanazt a vetőmagot vetjük el, mint az USA-ban. A különbség csak az, hogy nálunk a termesztés színvonala megrekedt. A nyolcvanas évek végén a magyarországi kukorica termésátlag 6,6 tonna volt, hasonlóan Észak-Amerikában, a híres kukoricatermő övezetben. Jelenleg ott már 13 tonnáról számolnak be, de mi még ugyanúgy a 6 tonnánál tartunk, pedig a talajunk jobb, mint Észak-Amerikában. A vetőmag és a növényvédőszer ugyanaz, de a műtrágyafelhasználás az egyik sarkalatos pontja a különbségnek: az említett Észak-Amerikában hatszor annyi műtrágyát használnak fel hozzánk képest, valamint az öntözés szerepét elég korán felismerték. Czina Ferenc szerint víz nélkül nem megy, ezért a hatékonyság része az öntözés. 

További nehézséget jelentenek a szomszédos keleti nagy államok, amelyek több tízmillió hektáros kommersz árualapjaival nem tudunk versenyezni, ezért meg kell magunkat különböztetni tőlük, s ha ehhez a GMO-mentes kukoricára van szükség, akkor az ilyen márkázott termékkel kell kilépnünk a hagyományos termékek árversenyéből.  

Az Agrolink Zrt. minden fajtatulajdonossal és nemesítőházzal közvetlen kapcsolatban áll és integrálja a hazai körülményeink közé azokat a fajtákat, amelyek a leginkább gazdaságosan és hatékonyan termeszthetők. Az Agrolink 3évvel ezelőtti megalakulásakor folyamatosan kezdte el kiépíteni a kapcsolatot – a kis- és közepes integrátorokat is bevonva – a piac szereplőivel, hogy azokat helyzetbe hozza és segítse a termelési eszközökkel. A számok visszaigazolták az erőfeszítéseket: növényvédőszerből az elmúlt 2 évben 8 milliárdos forgalmat ért el a Zrt., ami a magyar piac 8%-a. Ebből 2 milliárd forint volt a saját tagvállalati forgalom, a 6 milliárd pedig a külső partnerek ellátásából származó árbevétel.

Olcsóbban sem kell a műtrágya?

A műtrágyapiac már nem volt ennyire kiegyensúlyozott: a szomszédos háború és az energiaválság miatt a csúcsidőben megszokott 1,5 millió tonna felhasználásról 800 ezer tonna alá esett a hazai műtrágyaértékesítés, amelynek még lehetnek fájdalmas következményei a termés mennyiségében és minőségében. Most is kevés ugyanis a felhasználás, amikor már jobb áron szerezhető be. A szakember szerint a hiedelmekkel ellentétben nem tudja pótolni semmilyen más készítmény a műtrágyát, csak hozzá tudja segíteni a még jobb termés érdekében.

 Az Agrolink Zrt. 70 ezer tonna nagyságrendben értékesített műtrágyát, ami 9-10%-os piaci részarányt jelent. A vetőmagértékesítés szerencsére nem mutatott ilyen drámai visszaesést: a vezérigazgató szerint az, hogy 100 ezer hektáros nagyságrendet látják el a piacot, azt mutatja, hogy van igény a minőségre.

-A válság bennünket is érzékenyen érintett. A háborús konfliktus idején azzal számoltunk, hogy jelentős műtrágyahiány lehet, ami a nagyon magas, sőt minden idők legmagasabb gáz árában csúcsosodott ki. 2022. augusztusában 340 euró fölött volt az ára, ami normál esetben 10 euró szokott lenni. Eddig az időszakig a mezőgazdasági vállalkozások nagy része azt sem tudta, hogy mi az a holland gáztőzsde, de innentől kezdve figyeltük mi is napi rendszerességgel. Nagyon komoly készletekkel készültünk az ellátási hiány megakadályozására, viszont a nagy áresésből következően így is súlyos veszteségeket mértünk, mivel a korábbi magas áron beszerzett inputanyagokkal termeltünk tovább. A tulajdonosi kör azonban belátással volt arra, hogy ez egy olyan világgazdasági folyamat, amire nem lehetett felkészülni. A 400 ezer forintos tonnánkénti Pétisó 100 ezer forintra esett vissza. Amikor egyetlen este alatt összeomlik a gázpiac, reggelre pedig egekbe emelkedik a termény- és az inputanyag ára, akkor ilyen esetekben nincs az ember előtt példa, viszont ezeket az ingadozásokat az elmúlt 2évben sikerült kigazdálkodni és most már jó irányba haladunk – hangsúlyozta Czina Ferenc.