A változó időjárás ellenére lesz igény a minőségi búzára

Rendben és időben kezdődhet az aratás a Talentis Agro Zrt. termőföldjein – erre utal a gépszemlén megtartott egyeztetés eredménye. A szakemberek tájékoztatása szerint ilyenkor ellenőrzik a gépek műszaki állapotát, beleértve az esetleges olajfolyást és az elektromos rendszer hibáit, vagy a tűzvédelmi eszközök meglétét. A dolgozók az aratási és betakarítási munkákkal kapcsolatos tűzvédelmi oktatásban is részesülnek. A kalászos termény betakarításában, a szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak azok a járművek vehetnek részt, amelyeknek a felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.  

Zimmermann István igazgatósági tag szerint jó előjelekkel indul az aratás, nemcsak a magas szintű gépesítettség miatt, hanem mert nagy a kereslet az étkezési búzára, sőt komoly árat is kínálnak érte, ezért megtalálja a helyét bármelyik uniós országban. -További jó hír az aratás kezdete előtt, hogy a takarmány minőségű és alacsony fehérjetartalmú ukrán búza nem rúghat labdába az étkezési búzával. Ezért azoknak a magyar termelőknek, akik jó minőségű étkezési búzát termesztenek, az elkövetkezendő időszakban az lesz a legfontosabb termesztési technológiai irány, hogy erre törekedjenek a jövőben is. Az elmúlt évek negatív tapasztalata ugyanis az volt, hogy mind a takarmány-, mind pedig az étkezési búza ára hasonló volt, de ez már a múlté – nyilatkozta. 
 
Az árak is kezdenek rendeződni, ami a termesztési kedvben szintén megmutatkozik. Így összegezte az aratás előtti kilátásokat Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, aki szerint a közepesnél kicsivel jobb termés várható a mennyiséget tekintve, de ha a minőséget nézzük, akkor már más a helyzet, ugyanis a nagyon szélsőséges időjárás nem segítette elő ezt a folyamatot. 

-Az első negyedévben – a tavalyi időszakhoz hasonlóan – vetőmagból tízszeres mennyiséget vásároltak a gazdák. Az inputárak csökkenésével párhuzamosan pedig növekszik a kereslet a műtrágya iránt. Eközben az ukrán búza velünk marad, amit lassan megszokunk, de a takarmánybúza esetében ugyanaz az ára, mint a hazai takarmánybúzának, ezért az ukrán búza most már nem befolyásolja lényegesen a magyar piacot. Részben azért sem, mert behozatali tilalom van érvényben, bár kerülő úton – a vámmentességet kihasználva – azért kerülhet be a térségünkbe. Rendkívül fontos, hogy mind a termesztés, mind az aratás tekintetében megőrizzük a gabona minőségét, hogy minél több étkezési búzát tudjunk eladni – hangsúlyozta Zászlós Tibor. 

 Az orosz búza mindent visz? 

Nem kell világszerte gabonatöbblettel számolni. Ráadásul az oroszok a 90 millió tonnás előrejelzésüket 81 millió tonnára csökkentették, ami nagyon nagy mennyiségnek, vagyis kiesésnek számít. Emiatt minden idők legkisebb tartalék készlete lesz búzából: amíg a 2020-as éveknek az elején mintegy 300 millió tonna volt, jelenleg 256 millió tonnánál tartunk. Ez is húzza felfelé az árakat az uniós piacon, még akkor is, ha a műholdas előrejelzések 57,3 millió tonna körüli búzatermést jósolnak az unió területén. 
 
Emiatt a nemzetközi tendereket figyelembe véve az orosz búza egyértelműen tarol. Május 11-én volt egy nyílt tender Egyiptomban, ahol sem az ukrán, sem a bolgár, sem a román búza nem rúgott labdába, ellenben az oroszok mindent vittek ezen a bizonyos tenderen, ezért mivel ott még mindig van régi készlet, az elkövetkezendő időszakban a nemzetközi piacokon ennek a megjelenésével kell számolni. 
 
Sok, vagy kevés eső esett? 
Az a csapadékmennyiség, amely a növény adott fejlődési szakaszában érkezett az ország fölé, az jót tett a növényeknek, de a bőséges csapadék így is félreérthető: még nem ért össze ugyanis az altalaj és a felső réteg víztelítettsége. Több térségben van 30-40 centiméter száraz réteg, s amíg ez nem ér össze, addig nem beszélhetünk bőséges csapadékról. 
 
Zászlós Tibor egy példával érzékeltette ezt: ”Mezőfalva térségében a lehullott csapadék mennyisége 237 milliméter, ami tavaly ugyanekkor 358 volt. Tehát több, mint 100 milliméter csapadék hiányzik az előző évekhez képest. Igaz, hogy a Mezőföld jó minőségű talaja befogadja a vizet, viszont az Alföld nagy részén még 200 mm csapadék sem esett, ezért az Alföld aszályos. Ezért nagyon fontosak azok az öntözési és vízmegtartási programok, amit a kormány meghirdet pályázat formájában, hiszen a víz megőrzése és megtartása nélkül a klímaváltozással nem vehetjük fel a versenyt” – összegezte a kamarai alelnök.