A spekulációs tőke miatt is drágult az élelmiszer

Ilyen nagymértékű és széles skálájú takarmány áremelkedésre régen nem volt példa, mint amit most érzékelnek az állattenyésztési ágazatban dolgozók. Nem túlzás azt mondani, hogy napjainkban az elmúlt húsz év egyik legkomolyabb takarmány-árrobbanásának lehetünk az elszenvedői, fogyasztók és termelők egyaránt. Ennek a folyamatnak az elemzésére kértük a két szakembert: Makai Szabolcsot, a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját és Kulik Zoltánt, a takarmány előállítással foglalkozó dabasi székhelyű Vitafort Zrt. vezérigazgatóját.

Amikor takarmánygyártásról beszélünk, akkor a teljes vertikumot kell átlátni és értékelni: ez az áremelés ezért érinti a vitaminokon, az aminosavakon, a foszfortermékeken keresztül a fehérjehordozókat és a szemestakarmányokat is. Ezen belül az úgynevezett vitaminok, makro- mikroelemek frontján nem akkora a probléma, de ott is tíz, tizenöt százalékos az emelkedés, de már sokkal nagyobb a gond az aminosavak piacán, ami nagyon fontos az állati takarmány előállításában: a lizin, a metionin hatvan, hetven százalékkal emelkedett, de a legnagyobb probléma a fehérjehordozók és a szemesek árában van: az extrahált napraforgó dara hatvan forint helyett a duplájába kerül, a szója 110 forintról 160-ra emelkedett. A tavalyi betakarításnál még 45 forintos kukorica ára a betakarítás után elkezdett 60 forint fölé menni, jelenleg a 70 forintot is jóval meghaladja, és a búzánál is hasonló a helyzet: 30-40 százalékos az áremelkedés. A szakemberek egybehangzóan azt mondják, hogy

nincs olyan terület, ahol nem tapasztalhatók ezek az óriási árszintek, és ez nem egy árhullám, hanem négy-öt hónapja állandósult tendencia.

Makai Szabolcs szerint a takarmányárak növekedése után egyértelmű volt a felvásárlási- és a fogyasztói árak emelkedése. -Ez a teljes ágazatnál a harminc százalékot is meghaladja. A magyar takarmánygyártás volumene mintegy háromszáz milliárd forint, ez az előbb említettek után kilencven milliárd forinttal emelkedett. Ezt a termelők képtelenek kigazdálkodni, tehát folyamatosan hárítják át a feldolgozókra. Van olyan ágazat – például a sertéshúsoknál -, ahol ez gyorsabban megtörtént, ugyanis egy hónap alatt száz forintot növekedett az élő sertés átvételi ára. A baromfinál is volt áremelkedés, de nem ilyen mértékű, a tej önköltségi ára pedig 2-3 forinttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ezt már a vásárlók is tapasztalhatták a sonka és a tojás vásárlásánál, tehát már érezhetően jobban a zsebbe kell nyúlni, mert ezek az élelmiszerek jóval drágábbak, mint hónapokkal ezelőtt -mondta a vezérigazgató. Kulik Zoltán mindehhez azt tette hozzá, hogy mi magyarok arányaiban többet költünk élelmiszerre, mint korábban: „Amíg Ausztriában egy család tíz-tizenkét százalékot fordít erre egy hónapban az összes kiadásain belül, addig idehaza ez a tizenhét százalékot is meghaladja. Korábban sokan abban bíztak, hogy az aratás hozhat kedvező változást, mert talán addigra lezajlanak a különböző kedvezőtlen folyamatok, viszont az élelmiszer gazdaságban megjelent a spekuláció, ami tartósan velünk marad. Ez az indokolatlan áremelkedéseknek az egyik fő oka: nem ország-, vagy európai téren kell ennek a magyarázatát keresni, hanem világpiaci szinten”.

Már 2008-ban, a pénzügyi válság idején is kereste a helyét a spekulatív tőke, amely a zavaros időkben nem a bankban tartja a pénzt, hanem például a mezőgazdaságban. Magyarországon jelenleg az infláció az egyik legnagyobb okozója az áremelkedésnek és ebben most is lehetőséget lát ez a fiskális világ.

Makai Szabolcs és Kulik Zoltán úgy véli, hogy a betakarításig semmilyen változás nem várható, de az aratás után sem térnek vissza a békebeli gabonaárak. Láthatóan az új gabona is magas kötésekkel indul: a kukorica jegyzése hatvan forint körül mozog, az árpáé pedig 52-55 forint között, tehát lesz valamennyi áresés, de nem jön vissza a 45 forintos időszak. Ez jó hír a növénytermesztőknek, az állattenyésztők pedig nem örülnek, hiszen a takarmányozási költségeik továbbra is magasak maradnak.

TALENTIS AGRO – Kommmunikáció