A sertéstartás és a kukoricatermesztés jelentheti a kitörési pontot

A csapadékos ősznek köszönhetően novemberben több, mint kétszer annyi eső hullott, mint az elmúlt 10 év ugyanezen időszakában, de a decemberi érték is 70%-kal magasabb volt, mint a korábbi években. A talajréteg felső részének telítettsége így ma már 85%-os. Az Alföld déli, keleti részének a kivételével a mélyebb, 50-100 centiméteres talajrétegeknél viszont 100%-os a telítettségi érték, tehátmárciushoz közeledve ez mindenképpen kedvező az őszi vetésekre nézve, valamint előnyös lehet a tavaszi vetések előkészítésénél.

A belvízzel borított területek nagyságrendje – a hírekkel ellentétben – nem jelentős, mintegy 33 ezer hektár országszerte, tehát továbbra is sokkal több érv szól az eddig lehullott csapadék mellett, mint ellen. Ezt erősítette meg kérdésünkre a két agrárpiaci szakértő: Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja.

Óvatos gazdák, csökkenő vetésterület

Az őszi vetések jó állapotban várják a tavaszt: jelenleg 315 ezer hektár az elvetett terület nagysága országszerte, a gond a hektár mennyiségével van, ugyanis az előző évhez képest mintegy 80 ezer hektárral kevesebb ez a terület. Erre jó példa az árpa, amelyből 1 évvel ezelőtt közel 400 ezer hektárt vetettek, legutóbb pedig 80 ezerrel kevesebbet. A búzánál is hasonló a helyzet – 950 ezer hektár – ami 60 ezerrel kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest, viszont az állapota kiváló. Az őszi repce vetésterülete nem változott semmit, vagyis 190 ezer hektár maradt.

A kérdés az, hogy miért hiányzik 140 ezer hektár az elmúlt évhez viszonyítva az őszi vetésnél. Kulik Zoltán szerint mindenki arra lesz kíváncsi, hogy a tavaszi vetés során a gazdálkodók mit részesítenek előnyben: a kukoricát, vagy a napraforgót, tehát ezekkel helyettesítik-e ezt a 140 ezer hektárt? Zimmermann István azzal folytatja, hogy  10évente egyszer találkozni ilyen időjárással, amikor kellő mennyiségű eső hullik.

„A nyugati országrészben van olyan területünk, ahol az elmúlt év végéig megközelítette az 1000 millimétert a lehullott csapadék. Amikor azonban megáll a víz a táblákon, annak nem annyira örülünk, de szerencsénkre a nyugati területeken csak 5% volt a belvizes terület aránya, a többi helyen nincs ilyen probléma. Több ugyanis az előnyös hatása az esősebb időszaknak, mint a hátrányos következménye. Mindenképpen örülünk annak, ha a talaj feltöltődik” – tette hozzá.

Takarmánypiac: végül a kukorica kerül ki győztesen?

Búzafronton nagyon nagy a csend: a takarmány búzáért 55 forintot adnak és ez az összeg nem mozdul el semmilyen irányba, egyedül a jó minőségű malmi búza kelti fel  a figyelmet, amelynek az ára meghaladja a 70 forintot. De a gondok forrása az, hogy megállt az export, nem lehet eladni semmit a búzából. Kulik Zoltán úgy véli: „Mivel 3 millió tonna búza gyakorlatilag nem megy ki az országból, ezért a 2 millió tonnát is elérheti az átmenő készlet mennyisége, így nagy ármozgás nem várható, hacsak nincs valakinek nagyon jó minőségű malmi búzája”. – A takarmánynövények ára összességében nyomott, ezért nem könnyű eladni – hangoztatja Zimmermann István, majd azzal folytatja, hogy az étkezési, vagy javító búzának jobb a helyzete, mert 15-20 ezer forint tonnánként az árkülönbözet a jobb minőségű búza javára.  Ez azonban nem gond, mert évek óta azt mondják a szakemberek, hogy a minőségire van kereslet. Ezt most meg is fizetik.

A búzához hasonlóan az árpánál sincs nagy mozgás, az 52 forintos összeggel ugyancsak áll a piac. A kukoricánál már sokkal érdekesebb a helyzet, mivel a takarmányipar az elmúlt években csak 1 millió tonnát használt fel, tehát elbúzásították a gazdálkodók receptúrát, ezért ez a szám növekedhet és akár 1,5 millió tonnát is felhasználhat  a takarmányipar. A három nagy kukoricafeldolgozó közel fél millió tonnával növelheti a feldolgozást, tehát ez 2,5 millió tonna is lehet, és ekkora mennyiségű export is várható belőle, ami azt mutatja, hogy az átmenő készletek nem lesznek nagyok. Kulik Zoltán és Zimmermann István azt vetíti előre, hogy minden attól függ, mennyit vetnek a gazdálkodók, hiszen, ha csak 700 ezer hektárt, akkor kevés kukorica lesz. Az árakat tekintve a kivárást javasolják, ha csak nem holnapra és azonnal kell a pénz.

Sertésőrbe csomagolt kukorica

Az állattenyésztésen belül talán a sertéspiac helyzete a legérdekesebb: a felvásárlási árak az elmúlt hónapokban lefelé kúsztak, így napjainkban 600 forint alatti árakat is láthattunk, de a múlt héten megint elindultak felfelé, ami kedvező a sertéstartóknak. Ez már az önköltséget is fedezi, ráadásul további jó hír, hogy mindenhol keresik asertést , mivel nincs elég belőle Európában. Németországban csökkent legjobban az állomány, ezért például Romániában és Moldáviában egymásnak adják a kilincset a kereskedők, mert akkora az érdeklődés. Kulik Zoltán szerint a sertéspiac a következő fél évben stabilnak nevezhető, ezért akinek van elegendő állománya és takarmányháttere, annak „bőrbe csomagolva” éri meg eladni akár a kukoricát, az árpát, vagy a takarmánybúzát, mert a tenyésztőknek ez lesz a kézenfekvő megoldás.