A pezsgő és a fehérbor szorította ki a vöröset

Nem csak kevesebb bort fogyasztunk, de az ízlésünk is alaposan megváltozott. Többek között ez derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legújabb piackutatásából, amely szerint az egyre gyümölcsösebb rozéborok iránt nagyobb az érdeklődés, ugyanakkor továbbra is kevés vörösbor fogy el a boltokban. Az átlagos magyar borkedvelőnek fontosabb szempont lett a borvidéki származás, mint az ár.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben már végzett egy átfogó, reprezentatív piackutatást a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, bizonyos kérdéseket megismételve készült egy három részből álló összegzés. Szmilkó Gabriella, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője arra a megállapításra jutott a válaszokat értékelve, hogy a borfogyasztás kiszorulhat a mindennapi életből, de még arra is esély van, hogy egy újfajta, elitista kiváltság legyen. -Nem számít már hagyományos italnak a bor, főleg a fiataloknál tapasztalható az, hogy nem ismerik ennek a kultúráját úgy, ahogy azt a szüleik, vagy a nagyszüleik annak idején elsajátították. Mivel sokkal nyitottabbak a világra, ez abban is megmutatkozik, hogy szeretnének megismerni más italokat is. Rengeteg konkurense lett ezért a bornak, tehát a nagy hármas – sör, bor, pálinka – varázsa megszűnt. A borágazat így nehezen veszi fel a versenyt az ipari italokkal szemben. Ezért jelenthetjük ki a válaszokat megismerve azt, hogy kevesebben fogyasztanak bort, és azt sem rendszeresen. Csak a magasabb jövedelemmel rendelkező fogyasztóknál figyelhető meg valamennyi növekedés, rajtuk kívül minden területen csökkenés tapasztalható -összegezte Szmilkó Gabriella.

A piackutatásról megkérdeztük Kalocsai Lászlót, a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet birtokigazgatóját, aki egyetértett azzal, hogy megváltoztak a fogyasztói szokások, a vörösborral és a rozéval szemben előtérbe kerültek a pezsgők és a száraz fehér borok. Mint mondta, vannak olyan országok, amelyekben nem olyan a hagyománya a borfogyasztásnak, mint Magyarországon: ilyen Anglia, Dánia, Hollandia vagy Belgium, ahol az egy főre jutó fogyasztás érdekes módon sokkal magasabb, mint idehaza. A mindennapi szokásokon és a szemléleten kellene változtatni a szakember szerint a bormarketingre fordított összeg növelésével és a hatékony oktatással.

A 2017-es és a 2023-as reprezentatív kérdéseket összehasonlítva a piackutatás a következő megállapításokra jutott: jelentősen csökkent a borfogyasztók száma és a fogyasztás intenzitása. Az egyéb alkoholos italok vásárlásánál is tapasztalható némi visszaesés, míg az égetett szeszből készült termékek fogyasztásának gyakorisága kissé növekedett. A bor elutasításának két fő oka a válaszadók szerint ez volt: „nem szeretem a bor ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt”. Az érvelés, miszerint „a borivásnak nincs hagyománya a családunkban”, 2023-ban sokkal feljebb került a listán 2017-hez képest. Szmilkó Gabriella hozzátette: „Az utóbbi években három százalékkal növekedett a külföldi borok fogyasztásának mértéke. Főként a fiatal fogyasztóknál találunk szignifikánsan magasabb arányokat az importált borok esetében, de az adatok szerint az alacsonyabb vagyoni státuszúak is több külföldi bort fogyasztanak. A vörösbor megítélése hét százalékkal esett, míg a rozé boroké öt százalékkal nőtt. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az ötven százalékot, – ez az arány 2017-ben negyvenegy százalék volt. A diszkont boltokban és az online térben történő vásárlás aránya nőtt 2017 óta, a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek forgalma pedig csökkent”.

A bor a különleges és drága élvezeti cikk megítélésének irányába halad és fennáll a veszély, hogy hosszú távon teljesen elkopik a hagyomány és az az imázs, miszerint a bor a leggyakrabban fogyasztott alkalmi, vagy alkoholos ital.

A 18-35 éves magyar fiatalok körében végzett ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője elgondolkodtató következtetéseket vont le: „Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A bor kipróbálását leginkább kellemes íze és pezsdítő, vagy lazító hatása motiválja. A borkedvelők és a bort nem fogyasztók döntő többsége is hallotta már az eredetvédelem kifejezést, és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget”.

Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését, akik a késői szüretelésű, édes, sárga muskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt 6 bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli, a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalékuk számára kellemes.