A magyar fajták jobban tűrik a hőstresszt
Az idei terméskiesés a jelenlegi számítások alapján meghaladja a hatmillió tonnát, a kár pedig forintban számolva az ezermilliárdhoz jobban közelít, mint az ötszázhoz. Ebből a felfoghatatlan nagyságú mennyiségből a legnagyobb veszteséget a kukorica teszi ki: közel ötszázmilliárdos kieséssel kell a gazdáknak számolni, az őszi búza vesztesége pedig százmilliárd fölött lesz, csakúgy, mint a napraforgóé is.
A keleti országrészben száz százalékos aszálykárok vannak és ebben a helyzetben azok reménykedhetnek valamiben, akik biztosították a terményeiket. Nekik ez a túlélés egyetlen záloga. Ezt erősítette meg kérdésünkre Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, aki szerint öntözéssel is nehezen oldható meg az a vízigény, ami az utánpótlást biztosítja. De árpából, búzából szerencsére meglesz a hazai termés, viszont exportra már nem jut belőle. -A hazai növénytermesztők a korábbi években kétszer annyit termeltek, mint ami az ország szükségletét fedezte, viszont ez a mennyiség jelentősen visszaesik az idén. Kérdés, hogy a termelők mikor adják el a gabonát. A cél elvileg a folyamatos kereskedelem fenntartása, hiszen a feldolgozóknak – keményítő, búza, kukorica, malom – szüksége van a kieső mennyiség visszapótlására, viszont ha a termelők kivárnak a jobb ár reményében, akkor nehezen jutnak hozzá a malmok az alapanyaghoz. Ezért, ha nem lesz ilyen mozgás, akkor megnő a jelentősége a külföldi gabonának -hangoztatta Makai Szabolcs.
A hazainak – legyen az vetőmag, vagy haszonnövény – éppen ezért minden szempontból fontos előnyei vannak. A sok rossz hír között csak a bennfenteseknek tűnt fel az az elemzés, hogy a magyar fajták jól tűrték a stresszt és minden esetben kimutatták: ezeket be is lehetett takarítani, volt értelme a kombájnt beindítani, s habár nem születtek világcsúcs termések, de minden esetben jól teljesítettek. A 2004/48-as FVM rendelet szabályozza a vetőmag szabványát, valamint a köztermesztésbe hozható vetőmag fajtáknak a minősítését. Ez idén, ebben a kifejezetten aszályos időszakban nagy nehézségek elé állítja a vetőmag termesztőket és feldolgozókat, akik elgondolhatnak akár azon is, hogy inkább a lazább, az unió általános szabvány minősítésének megfelelő vetőmagokat hozzák forgalomba. Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője ekkor fogalmazta meg, hogy nem szabad engedni a 48-ból. -Mindig is büszkék voltunk arra, hogy Magyarország agrárország és a vetőmag kulcskérdése a jövő gazdálkodásában, ezért is írunk elő szigorúbb szabályozási rendszert, ami az elmúlt évek gyakorlatában nem okozott különösebb gondot -tette hozzá.
Idén viszont a vetőmag termesztőket két út elé állította a kialakult helyzet: az uniós szabványt, vagy a hazait válasszák? A magyar fajták képviselői kiállnak amellett, hogy egy ilyen kritikus időszakban csak a szigorú szabványnak megfelelő és jól teljesítő vetőmagot hozzanak forgalomba, hogy a gazdálkodók ezzel alapozzák meg a jövő termésbiztonságát.
Talentis Agro – Kommunikáció