A közelgő fagy még veszélyt jelenthet a gyümölcsösökre

Az elmúlt napokban, hetekben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, az enyhe tél miatt az ország nagy részén nem alakult tartós hótakaró. Mindennek az a következménye, hogy már virágzik a kajszibarack, és majdnem három héttel előrébb jár a természet. A Talentis Agro Zrt. ültetvényein fagykármérséklő rendszerrel próbálnak meg védekezni az esetleges faggyal szemben. Az időjárás pedig kedvezett a pocok szaporodásának is.

A holding 20 ezer hektáron foglalkozik őszi vetésű növényekkel, ezek egyelőre szépen fejlődnek és jó állapotban várják a tavaszt. Az időszakos munkákkal, így a fejtrágyázással már végeztek a szakemberek, és azokon a területeken – például a keleti országrészben –, ahol kevesebb csapadék hullott, ott öntözéssel pótolják a szükséges vízmennyiséget. A kalászosok és a tavaszi vetésű növények mellett a zöldborsó kap a következő héten folyamatos csapadékot. Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja elmondta azt is, hogy március vége, április eleje helyett a gyümölcsösökben már elkezdődött a kajszivirágzás, de abban bíznak, hogy már jelentős lehűlés nem várható a következő napokban. „A gyümölcs ültetvényekben az elmúlt hetekben megtörtént a szőlő metszése és az ültetvények pótlása, korszerűsítése is.Általános tapasztalatunk az, hogy a gyümölcstermesztők ilyenkor felkészülnek a sarkvidéki eredetű hidegbetörésre, ami kisöpörheti a meleg levegőt, ezért a virágzás állapotában komoly károk keletkezhetnek a fákon. Ez ellen fagykármérséklő rendszerrel lehet védekezni. A tartós hideg hiányának láthatjuk a következményeit a korai virágzással, viszont a sok csapadéknak köszönhetően a talajok feltöltődtek” – összegezte az igazgatósági tag.

A felmelegedés érzékenyen érinti a hazai zöldség és gyümölcs ágazatot, ezért a március még tartogathat mínuszokat, de eddig igen enyhe volt a tél, most pedig kora tavaszias az időjárás. Apáti Ferenc, a Fruitweb Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke mindezt úgy foglalta össze, hogy nem normális ez a helyzet, de egyre inkább szokványos az a tél, melyet magunk mögött hagyunk.

„Mezőgazdasági szempontból elmaradt a tél, a november és a december valamennyire hasonlított az évszaknak megfelelő időjáráshoz, de a január és a február – egy rövid időszakot kivéve – tavaszias volt. Megszokott látvány, hogy a kajszi március második felében túl van a virágzáson, de a február végi virágzás nem természetes. Már tavaly is korán indult a vegetáció, de idén legalább 10 nappal vagyunk előrébb az előző évhez képest. A további gondot az jelenti, hogy május közepéig bárhol lehetnek olyan éjszakai, vagy napközbeni lehűlések, amelyek kárt okoznak a virágokban, vagy a gyümölcs kezdeményezésekben. Az utóbbi 4-5 évben azt látjuk, hogy a január és a február jellemzően tavaszias, de május közepéig 1,5-2 hetes ciklusokban visszatérhet a tél” – foglalta össze az elnök.

Lemosó permetezés, metszés
A legkorábban szirmot bontó mogyoró már egy hónapja elkezdett virágozni, de a később virágzó alma is megindult a fejlődésben az északi termőtájakon. A talaj felmelegedése miatt a későn virágzó virágfajták is erőteljesen növekednek. A lemosó permetezések szintén elkezdődtek:  a kajszinál lassan a monília ellen kell védekezni, az almánál azonban még nincs későn a lemosó permetezés, de a szezon összességében szokatlanul korán elindult.

A kajszi és a mandula megszokottnál jóval korábbi virágzása miatt nemcsak az elfagyás, hanem a csonthéjas gyümölcsű növények moníliás virágelhalása is veszélyezteti a termést. A kórokozó elsősorban a virágokon keresztül fertőzi a csonthéjas termésű növényeket, így a kajszit, a mandulát, a cseresznyét, a meggyet, az őszibarackot és a szilvát. A gomba bejutva a virágon át megbetegíti a hajtást és a vesszőt, azok hervadásszerű elhalását okozva.

Az általunk megkérdezett Zsigó György növényorvos azt tanácsolja, hogy még kevésbé csapadékos időben is indokolt a virágzás és sziromhullás idején elvégzett permetezés, mert a kórokozó igen agresszív a csonthéjas fákkal szemben.

„Az őszibarack esetében a moníliás fertőzés mellett a tafrinás levélfodrosodásra is legalább ennyi figyelmet kell fordítani. A kórokozót más néven dérgombának is nevezik, de a mostani hőmérséklet még a fertőzés optimális tartományába belefér. A tafrinás fertőzésre legjobban a nektarinok és a sárga húsú gyümölcsök  a legfogékonyabbak, ezért ezeket a típusokat fokozott védelemben kell részesíteni. A veszély csupán tartós a felmelegedés után múlik el végérvényesen” – tette hozzá a szakember.