A kígyóuborka mára teljesen kiszorította idehaza a konzervuborkát
A klasszikus kovászolni való uborka még keresett, de már nem annyira, mint régen, a helyét pedig átvette a kígyóuborka. A szintén egykor népszerű konzervuborkával is kevesen foglalkoznak, mert megnövekedett az előállítási költsége – főleg a dráguló munkaerő az egyik kiváltó ok. A kovászolni való uborka ára is főként emiatt változott, mert egy év alatt 20 százalékkal emelkedett az ára.
Teljesen átalakult a piac és a konzervuborka helyét átvette a kígyóuborka, amit olcsóbban lehet megtermelni és szinte egy egész szezonon keresztül lehet termelni fóliában és üvegházban. Ezzel meg is szűnt az a hagyományos termelői csoport, amelyik előállította az uborkát olyan minőségben, amit a piac igényelt. Felülírt mindent a gazdaságosság, de talán már nincs is akkora igény a szántóföldi uborkatermesztésre, mert nagy mennyiségben és olcsón lehet uborkát előállítani. Bár az élettani hatása nem olyan, mint a szántóföldinek, de nagy különbség nincs a kettő között, a fogyasztási szokások is ehhez igazodtak.
Szinte már alig foglalkoznak konzervuborka termesztésével még az olyan helyeken is, ahol azelőtt ennek generációkra voltak visszavezethetők a hagyományai. A rendszerváltáskor kezdődött a leépülési folyamat, amikor belga tőkéből megépült a világ talán egyik legmodernebb konzervgyára Dunakilitiben, ami éveken keresztül nagyon jól működött és sikeresen integrálta a termelőket, amikor azonban nyereség orientálttá vált az uborka felvásárlása, akkor elkezdték a szántóföldi termesztését is. Ehhez megtörtént a gépesítés és a kelet-európai munkaerő megszervezése, amellyel viszont megszűnt a háztáji termesztés, hiszen mindent átvett a keletről behozott munkaerő.
Az uborka szedése is igényli a kézimunkaerőt. Ahogy a felvásárlási árát letörte ez a folyamat, azzal meg is szűnt az évtizedekig kifizetődő uborkatermesztés.
A KSH adatai szerint 2025 decemberében a kígyóuborka kilós átlagára 1620 forint volt, a helyzet pedig 2026 januárjára még inkább eldurvult – igaz, a téli drágulás sosem elkerülhető. Több tényező is okolható: a napfény mennyisége csökkent, egyes térségekben az időjárás okozott termelési gondokat, máshol a fűtési költségek emelkedtek meg. Fontos tudni azt is, hogy a Magyarországra a kígyóuborka főként Hollandiából, Spanyolországból és Észak Afrikából érkezik, ezekben az országokban viszont télen visszaesett a termelés, ami miatt egész Európában kínálati hiány alakult ki, és ez rendkívüli módon felhajtotta az árakat.