A jövő búzáját az aszályra készítik fel a nemesítők

Koraiság, a nyári aszály előtti betakaríthatóság, viaszos levélfelület a felesleges párolgás ellen, molekuláris védekezés az ellenálló képesség érdekében, stabil rezisztencia a helyi betegségekkel szemben. Ezekkel a tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jövő búzájának. A Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori telepén a nemesítők ilyen kísérleteket végeznek. Hogy milyen lesz ez a búza, arról is beszélgettünk Tóth Tiborral, a Gabonakutató Kft. vezérigazgatójával.

Repedezett talaj, kevés csapadék és egyre gyakoribb időjárási szélsőségek: a dél-alföldi búzatermesztés körülményei jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A Gabonakutató kiszombori kísérleti telepe ma az ország egyik legszárazabb termőhelye, de ami komoly kihívás a növényeknek, az lehetőség a nemesítőknek. Ezt mondja a Gabonakutató Kft. első embere, aki szerint már nem csak a Dél-Alföld problémájáról van szó.

-A kiszombori telepen az év eleje óta 200 mm csapadék sem hullott, holott a búza számára fontos lenne a tavaszi eső, ehelyett az idei tavasz rendkívül száraz volt. Közel egy évvel ezelőtt jelentettük ki, hogy kettészakadt az ország a tavaszi kultúrákat tekintve, de ez ettől az évtől kezdve igaz az őszi kultúrákra is, mert amíg például Baranyában 6,8 tonna a termésátlag, addig Csongrádban – a mi nemesítési területünkön, ahol a vetőmag előállítás is történik – 2,7 tonna hektáronként -mondta Tóth Tibor.

A jelentős visszaesés mellett egyfajta termés depresszió jellemzi a fajtákat és ha hosszú évek átlagát nézzük, akkor az idei kritikus év sem rosszabb 25 százalékkal, mint az előző évek átlaga, ami azt jelenti, hogy ebben a terméskieséses időszakban ez az év is egyfajta stabilitást mutat összehasonlítva a tavaszi kultúrák legtöbbjével. Nyugat felé haladva még mindig jövedelmező a búzatermesztés, ezért a szakember arra számít, hogy az őszi kalászosok vetésterülete tovább növekszik, de fontos kérdés a talajállapot, a vízmegtartás területenként hogyan alakul, mert ez – a fajtaválasztáson túl – a zálog a sikeres termesztéshez.

Így teljesítenek a hazai vetőmagok

A Dél-Alföldön nemesített fajtákra igazán el lehet mondani, hogy aszályos, száraz körülmények között lettek kinemesítve. Amíg a csongrádi átlag 2,7 tonna hektáronként, addig a kutatóintézet 4,6 tonna fölött állított elő gabonát – ebben benne van az agrotechnika és a fajták erőssége. A GK fajtái egyre jobban terjednek a Nyugat-Dunántúlon is, hiszen a szélsőséges időjárás a dunántúli területeket sem kerüli el.

Alföldön nemesítve, aszályra felkészítve. Ez az idei év szlogen

Tóth Tibor azt mondja, hogy egy nemesítési időszak magába foglalhat 8-10 évet is, s ha idevesszük az előállítási időszakot – ami szintén aszályos területen történik -, akkor egy piacvezető GK-fajta akár 31 évet is kint tölthet az aszályos területen. A nemesítési időszakon túl az előállítási időszakban is egyfajta szelekciót figyelembe véve ezek a fajták hozzászoktak a kevés csapadékhoz.

„Itt már a szelekció során kiderülhet, hogy mely fajtajelöltek képesek alkalmazkodni a vízhiányhoz, ezért a hazai körülmények között nemesített fajtáknak ezért van jelentősége”.

A Gabonakutató vezetőjét végül az őszi kilátásokról kérdeztük. Mint mondta, a vetésszerkezet átalakul és már vannak olyan régiók, ahol el kell felejteni a kukoricát és a cirkot, de lesznek olyan régiók, ahol továbbra is jövedelmező módon termeszthetők, viszont ezeknek a területi egységeknek mind a minősége, mind pedig a mennyisége csökkenni fog.