A változó termesztési körülmények között olyan búzafajtákat kell kifejleszteni, amelyek optimálisan teljesítenek a modern mezőgazdaságban. A Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja, Zimmermann István úgy véli, a búzanemesítés egy komplex és időigényes folyamat, amely során számos tényezőt kell figyelembe venni. Ilyen a mesterséges intelligencia, amely utat nyit a szelekció felgyorsítására, de a hagyományos nemesítés továbbra is elengedhetetlen. -Az új technológiák lehetőséget teremtenek a hatékonyabb termelésre. A búzanemesítőknek ezért továbbra is szükségük van a folyamatos kutatásra és fejlesztésre annak érdekében, hogy megfeleljenek a jelenlegi és jövőbeli mezőgazdasági elvárásoknak -hangoztatta.

Az agráriumban egyre több növényvédőszer-hatóanyagot tiltanak be, amelynek következtében a nemesítésben új szempontok merülnek fel. A legfőbb cél az olyan búzafajták kifejlesztése, amelyek ellenállóak a betegségekkel és az egyéb környezeti ártalmakkal szemben. Azonban ez nem egyszerű feladat, mivel a kórokozó populációk is gyorsan változnak. Dr. Cseuz László, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzanemesítési osztályának vezetője szerint az egyik potenciális megoldás a molekuláris marker szelekció alkalmazása. Ez egy olyan technika, amely lehetővé teszi a rezisztenciagének azonosítását és szelekcióját a nemesítés korai szakaszában. Ezzel csökkenthető a betegségekkel szembeni kockázat, és hatékonyabban fejleszthetők ki új fajták.

„Azonban fontos megérteni – hívta fel a figyelmet a kutató –, hogy a búzanemesítés egy hosszú távú és költséges folyamat. Az új fajták kifejlesztése több tízmillió forintos költséggel jár, és a licencdíjakból kell fedezni a nemesítők költségeit. Emellett a mezőgazdasági gépek és technológiák árai is magasak, ami tovább nehezíti a gazdálkodást”.

A két szakember szerint a precíziós mezőgazdálkodás lehetőséget kínál a hatékonyabb növényvédelemre, de ehhez olyan rezisztens búzafajtákra van szükség, amelyek kevesebb növényvédő szert igényelnek. Emellett a vízhasznosítás is kulcsfontosságú tényezővé válik a jövő mezőgazdaságában, és olyan búzafajták kifejlesztése is elengedhetetlen lesz, amelyek kevesebb víz mellett is magas szárazanyag-tartalmat produkálnak. Ráadásul ki kell használni az öntözési fejlesztéseket, vagyis olyan telepekben van a jövő, ahol a termésbiztonság érdekében növelhető az öntözés szintje. Ebben élen jár a Talentis Agro Holding, ahol jövőre a szántóterület húsz százaléka – nyolcezer hektár – lesz öntözhető. A nemesítők pedig eközben folyamatosan dolgoznak az új fajták kifejlesztésén.  

A gabonakutató folyamatosan frissíti a búza fajtakínálatot: ennek érdekében minden évben visszavon néhány fajtát, amennyiben azok a csökkenő kereslet miatt már nem hoznak megfelelő bevételt, vagy nem tudják fenntartani a költségeiket. Bár Magyarország hagyományosan mindig kiváló búzafajtákkal rendelkezett, az intézet szerint a magyar fajták szerényebb PR és marketing költségvetése miatt a külföldi versenytársak erősödnek a piacon. Az intézet a korszerű és a nemzetközi mezőnyben is versenyképes fajtái ellenére nem tud versenyezni olyan nemesítő cégekkel, amelyek mögött jelentősen nagyobb tőkeerő és erősebb marketingstratégia áll. Emiatt a magyar búzafajták aránya a termesztésben csökkenő tendenciát mutat, viszont a külföldi versenytársak előretörése ellenére még mindig sokan keresik és termesztik a hazai fajtákat. A búzanemesítés célja Magyarországon évtizedek óta az, hogy kiváló minőségű sütőipari termékeket lehessen előállítani, amelyhez biztosítható legyen a legjobb minőségű liszt, amit csak kiváló minőségű búzafajtákból lehet létrehozni, de még több fontos tényezőt is figyelembe kell venni.  

Az egyik célkitűzés ezen a területen a terméspotenciál maximalizálása: a nemesítők

olyan búzafajtákat keresnek, amelyek nagy terméshozamra képesek. Emellett azonban a beltartalmi minőség is kulcsfontosságú. A fogyasztók jó minőségű és egészséges kenyeret szeretnének fogyasztani, és ehhez a búza minősége kiemelkedően fontos. A harmadik szempont az alkalmazkodóképesség, hogy a változó környezeti feltételek között is eredményesen termelhető búzafajtákat lehessen létrehozni.

A mesterséges intelligencia lehetőséget nyújthat a genetikai szelekciós anyagok kísérleti adatainak gyorsabb feldolgozására és kiválasztására. Azonban a búzanemesítés folyamán, az őszi kalászosok hosszú tenyészideje miatt, évente csak egy generáció nevelhető fel, téli tenyészkert alkalmazása lehetetlen. Emiatt nem lehet olyan gyorsan célhoz érni vele, mint például a kukoricával. Ezért továbbra is szükség van a hagyományos nemesítésre.