A fitoplazma ellen csak az összefogás és a növényvédelem segít

Pirosodó levelek a kék szőlőkön, fehér és aranysárgás szín a fehér szőlők levelein. A tünetek, melyektől a legjobban rettegnek most a szőlőtermesztők. Egyre több borvidéken jelenik meg a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. Aki azt gondolta, hogy ha eddig elkerülte a térségét a betegség, az nagyon téved, mert a jelek szerint bármikor felütheti a fejét. Nem jó hírek érkeztek a Balatonboglári Borvidékről, ahol eddig sikerült a hatékony védekezésnek és megelőzésnek köszönhetően távol tartani a baktériumot terjesztő szőlőkabócát.

A 3700 hektáron elterülő borvidéken sejtették, hogy ott figyel a közelben a szőlőkabóca, és a valódi megjelenésével gyorsan megnövekedhet a beteg tőkék száma, azon belül is elsősorban az idősebbeké. Az ország legnagyobb borvidékén elindult a találgatás a jövőről. Mátrai Zoltán agrármérnök 15 hektáron gazdálkodik a Somogy vármegyei Szőlősgyörök határában, ahol az ültetvénye dombtetőn helyezkedik el, melyet sikerült bekeríteni, és ennek köszönhetően egy önálló ültetvényről van szó, ami nem szomszédos másokkal, így az átfertőződés veszélye kisebb.

Mint mondja, a Balatonboglári Borvidék egyik jellegzetessége, hogy rengeteg az egymás mellett elhelyezkedő kisebb parcella, amelynek hátránya lehet, ha a szomszéd nem műveli rendesen és így a kórokozók és a kártevők átterjedhetnek – legyen szó gombáról, vagy rovarról.

-Nagy tapasztalattal még nem rendelkeznek itt a gazdálkodók a fitoplazmáról, egyedül Zalában vannak már kézzel fogható következményei a fertőzésnek, és attól félünk, hogy ide is megérkezhet, ezért egymásra is figyelni kell, mert nem mindegy, hogy a szomszéd műveli-e, vagy sem a szőlőjét. Ez kritikus időszak lesz, ami a gazdák egymás mellett élését is próbára teszi, mert az elhanyagolt ültetvény biztosan megfertőződik. Ez ellen lehet védekezni a növényvédős szakemberek szerint, csak ez egy feszített védekezést jelent, amikor mindent be kell tartani – legyen szó a védekezés sűrűségéről, vagy az adott időpontról. Aki csak egyet is kihagy, az a kabócának és a szőlő kipusztulásának nyitja meg a lehetőséget -összegezte Mátrai Zoltán.

A bálványfa, ami csak tetézi a gondokat
Nagyon elterjedt Somogyban a bálványfa, ami nemcsak a kertekben, hanem az utcákon, sőt a falrepedésekben is megjelenik, és könyörtelenül kiszorítja az őshonos növényeket. Szakértők szerint, ha nem lépünk időben, ez a zöld hódító teljesen átalakíthatja élőhelyeinket. Magról és sarjakról gyorsan terjed és erőteljes növekedésű fafaj. Erős árnyékoló hatásának köszönhetően szinte minden más növényfajt kiszorít a környezetéből. Jó szárazságtűrő faj. Települések környezetében falrepedésekben, útszéleken, bontási törmeléken – szinte bárhol képes megtelepedni. Ez abból a szempontból fontos, mert a bálványfa kiváló gazdanövénye a kabócának.

Szigorú növényvédelem nélkül nem megy
A szakember szerint az ökológiai, vagy bio művelésű szőlők még kiszolgáltatottak lehetnek a kabóca elleni harcban, ezért ha a stabil növényvédelmet nem biztosítjuk a szőlőnek, akkor az országban nagy veszteségek lesznek.

Ha megjelenik a fertőzés a nagy birtokokon, akkor lesz baj igazán. Zalában és a Balaton-felvidéken már sorban vágják ki a tőkéket, ezért a déli oldalon is közel állnak ahhoz, hogy megjelenjen nagy számban a fitoplazma. Két változata ismert: a kevésbé veszélyest lehet kezelni és együtt lehet vele élni, de most az erősebb változat ellen kell védekezni.

Mátrai Zoltánnak az a tapasztalata, hogy a nagyobb gazdálkodók védik a saját ültetvényeiket, de konfliktusok adódhatnak azokkal, akik ezt nem teszik meg a környezetükben. Végül felhívja a figyelmet egy nem elhanyagolható részletre, ez pedig a szüret utáni permetezésre, amiről sok gazda lemond, vagy elfeledkezik, pedig a rovar ott marad a környéken és szükség van rovarölős permetezésre.