A beruházásösztönzés növeli az agrárium teljesítményét
Az infláció augusztusban 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 százalékról, döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt. Egyes nyersanyagárak korrekciója (kukorica, réz) azonban némileg tompíthatják a kockázatokat.
Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavaly nyári hónapokban az üzemanyagok már drágábbak voltak, a bázishatás miatt kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így a mérséklődés irányába hat, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot: novemberben elérheti az 5,6-5,7 százalékot is. A jövő év elejétől viszont meredeken visszaeshet, az év második felében pedig elérhetőnek tűnik a 3 százalékos inflációs célkitűzés. A Takarékbank elemzői idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,5 százalékkal.
Kamatemelési ciklus az inflációs kockázatok miatt
A Monetáris Tanács szeptemberben várakozásoknál kisebb mértékben, 1,65 százalékra emelte az alapkamatot az eddigi 1,50 százalékról. A tanács a következő hónapokban várhatóan hasonló mértékű emelésről dönthet, majd a decemberben megjelenő inflációs jelentés határozhatja meg a további lépéseket. Ennek megfelelően az alapkamat novemberig 1,95 százalékra emelkedhet, a további lépés pedig az inflációs kockázatok erősödésétől, illetve gyengülésétől függ. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhat, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért a következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat a kamatemelési ciklus, ezt követően azonban véget érhet, mert a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja.
Újra feszes a munkaerőpiac, tartósan emelkednek a reálbérek
A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék maradt június és augusztus között az előző háromhavihoz hasonlóan. Egy év alatt 40 ezerrel, 4,659 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. Várakozásunk szerint idén 4,0 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék lehet a munkanélküliség. A keresetek júliusban átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, míg az első hét hónapban 8,4 százalékkal, azaz az alacsonyabb minimál béremelés ellenére az idei év első felét erős bérdinamika jellemzi. 2017 óta 49,2 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek
szintén 7,9 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése így 3,2 százalék volt júliusban, valamint 4 százalék az első hét hónapban. Tavaly 9,7 százalékkal emelkedtek a bérek, ami a 3,3 százalékos infláció mellett 6,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. Idén 8,7 százalékra csökkenhet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,7 százalékos infláció mellett 3,8 százalékos reálbér- növekedést jelenthet. Ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Jövőre a várhatóan majdnem 20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedő
minimálbér hatására 10 százalékot meghaladó bérnövekedésre van kilátás, ami nagyobb is lehet, amennyiben a bérminimumot is hasonló mértékben emelik. A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez. A nettó bérek pedig elszakadnak a bruttó bérektől, egyrészt a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők adó-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az adó-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is. Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot.
Átmenetileg romló egyensúlyi folyamatok
A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházásösztönzési támogatások hatására az idei év első nyolc hónapjában 1901 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb lett volna. 2020-ban a kifejezetten magas finanszírozási igény, és a tartalékok feltöltése miatt az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 80,1 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 65,5 százalékról. Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 78,1 százalékra, 2022-ben 75 százalék közelébe süllyedhet. Annak érdekében, hogy az uniós kifizetések késlekedése ne hátráltassa a pályázatok meghirdetését és kifizetését, a kormány megelőlegezi a kifizetéseket, ami átmenetileg megnöveli az adósságot. Emiatt szeptemberben az ÁKK két dollár-, valamint egy eurókötvény kibocsátását hajtotta végre, 4,25 milliárd dollár, valamint 1 milliárd euró értékben. A második félévben a beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével már némileg csökkenhet a külkereskedelem többlete, azonban idén összességében tovább emelkedhet, így meghaladhatja a 6,2 milliárd eurót a tavalyi 5,62 milliárd euró után.A globális járvány a külkereskedelmi folyamatokat is negatívan érintette, átmenetileg
érdemben romlott az áruforgalmi egyenleg. A tavaly nyári hónapoktól azonban az áruexport gyorsan helyreállt, míg a gyenge belső kereslet miatt az import ettől elmaradt, így az áruforgalmi egyenleg már szignifikánsan javult. A szolgáltatások egyenlegét döntően a nemzetközi idegenforgalom leállása vetette vissza, de más – szállítási – szolgáltatások visszaesése is negatív hatással volt. A külföldi tulajdonosok visszaeső profitja miatt ugyanakkor javult a jövedelmek egyenlege. A folyó fizetési mérlegben 775 millió euró hiány keletkezett a második negyedévben, ami 783
millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény 903 millió euróról 319 millió euróra mérséklődött, míg a szezonális hatások kiszűrésével 356 millió euró volt, a negyedéves GDP -0,9 százaléka. A következő években ismét emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak. Idén minimális deficitre számítanak a folyó fizetési mérlegben a bank elemzői a tavalyi 2,2 milliárd euró hiányt követően, jövőre azonban 1,2 milliárd, két év múlva 2,1 euró többlettel számolnak, így a GDP 1 százaléka körül alakulhat a többlet. A tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási
képesség 4,7-5,7 milliárd euróra, a GDP 2,7-3 százaléka közé emelkedhet a következő években a tavalyi 0,6 milliárd euró, azaz a GDP 0,4 százaléka után. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 73 százaléka alá került 2019 végére, ami tavaly átmenetileg 80 százalék fölé ugrott, míg a nettó külső adósság 10 százalékra emelkedett az előző évi 7,1 százalék után, idén pedig 18 százalék fölé emelkedhet. A következő években azonban újra csökkenő pályára állhat, középtávon pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság. Az uniós források visszatartása ugyanakkor kockázatot jelenthet a tőkemérleg és a külső finanszírozási képesség, valamint a külső adósságmutatók alakulására.
Megtorpant a forint a fundamentális támaszok ellenére
A hazai fizetőeszköz az év eleji gyengülés után masszív erősödésbe fogott, többek közt a már tavasszal szigorítást kilátásba helyező MNB üzeneteknek köszönhetően, ami aztán júniustól kamatemelésben és kamatemelési ciklus indításában csúcsosodott ki. A régióban elsőként szigorító jegybank alapján logikus lépés a hazai deviza erősödő trendje, ugyanakkor a Fed szigorító üzenetei következtében és a dollár masszív erősödéséből eredően a feltörekvő devizáknak nem kedvez a globális hangulat. Ez szeptemberben már láthatóan le is csapódott a forint piacán, és a 360-as szintre került vissza a deviza. A legutóbbi kamatdöntésnél ugyan 15 bázispontra lassítva, de az MNB a ciklus folytatását jelezte, illetve a forintlikviditást szűkítő lépéseivel és a kötvényvásárlási volumen 40 milliárd forintra csökkentésével igen erős üzenetet küldött a piacoknak az infláció elleni küzdelemben, de a globális hangulatingadozás jelenleg épp erősebb hatást fejt ki. Az export helyreállásával és az aktív magyarországi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően a folyó fizetési mérleg újra többletet mutathat, ami pozitív a forint szempontjából, míg a folyamatos negatív nemzetközi sajtó erősíti a forint elleni short állomány felépülését, de a hazai monetáris politikai fordulat következtében egyre valószínűbb ennek az állománynak a csökkenése.