A beruházás és a fejlesztés a legjobb módja az előre menekülésnek

Az elmúlt három aszályos évet figyelembe véve a gazdálkodók pénzügyi mozgástere csökkent és sokkal jobban átgondolják a beruházásaik időpontját és a volumenét. Az alföldi területeket kivéve a többi országrészben egyelőre még nincsenek olyan gondok, mint amit láthattunk Békésben, vagy Csongrádban, hiszen a növénytermesztésből befolyó bevételeknek köszönhetően rendelkezésre áll a saját erő és a bankok pénzügyi hiteleit is ki lehet használni a jövő tervezése érdekében. Erről beszélt Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója, akit az öntözésfejlesztés fontosságáról és a műtrágyahasználat alakulásáról is kérdeztünk.

Őszi aszály, téli csapadékmentes hónapok, tavaszi szárazság. Ezek lassan ugyanúgy részesei lesznek az évszakoknak, mint a nyári több hónapos szárazság, ezért tovább kell folytatni az öntözésfejlesztést. Egy öntözési szezon október végéig tart, ezeket a lehetőségeket már az őszi vetéseknél is ki kell használni és öntözéssel kompenzálni az aszálykárt. Czina Ferenc a beruházásokról és a pályázatokról szólva megemlítette, hogy a nyolcvanas években 240 ezer hektáron öntöztek, ezért ennek a szintnek az elérése messze van, de minden egyes beruházásnál figyelembe kell venni az öntözés lehetőségét, amit meghatároz az elérhető víz és a domborzati viszonyok.

Öntözés, vagy annak híján új növényfajok
„A jelenlegi 3 százalékos öntözöttségi szintet 10 százalékra kellene fejleszteni a lehetőségeket figyelembe véve. Ehhez kell a megfelelő talajgazdálkodás, a fajta, hibrid kiválasztása, valamint a növényfaj megválasztása. Aki három pofont már kapott, az nem hiszem, hogy a negyedikért is odaállna, ezért öntözés nélkül új vetési módokra, növényfajokra és más gondolkodásmódra van szükség” -összegezte az Agrolink első embere.

A szakember szerint a kukorica helyzete nem jó: ha abból indulunk ki, hogy a vetésterülete évtizedekig 1,2 millió hektár nagyságrendben volt és idén 800 ezer hektáron vetettek, akkor jövőre 6-os számmal kezdődhet majd bevetett hektár. Jelenleg 1,4 millió hektáron van elvetve őszi kalászos, ami sokkal több az ilyenkor szokásosnál, de nagy kérdés a februári, márciusi terményár, mert ezek elfeledtetik azokat a gondokat, amelyek az előző évben itt voltak, tehát egy kiugróan magas terményárnál lehetnek érdekes változások.

Érdemes volt-e spórolni a műtrágyával?
Ez a kérdés az energiaválságnál merült fel először, amikor megdrágultak az inputanyagok, amire válaszul a gazdák kevesebbet vásároltak. Ez visszaköszönt a növények fejlettségében és növekedésében, valamint kitettségében. A műtrágyahasználat a rövid távú befektetések közé tartozik és csak később derül ki, hogy mikor és hány részletben érdemes eladni a terményt, viszont a nagyobb beruházások több évre szólnak – ilyen az öntözés, ami 20-30 év alatt amortizálódik el, ezért ennyi időre tervezünk egy öntözőtelepet.

A műtrágya esetében a komplex és alap műtrágyánál történt pozitív elmozdulás, elsősorban azokon a területeken, ahol eredményes volt a gazdálkodás. A nitrogénfelhasználás stabil és inkább a szezonon belüli ármozgások befolyásolják a döntésnek az időpontját. „Nem költségalapon kell megközelíteni a műtrágya felhasználást, hanem a pótlólagos ráfordítások szerint, mert ha csak a költségből indulunk ki, akkor az egyenlő a lassú elsorvadással” – mondta Czina Ferenc.

A cégvezető beszélt végül azokról a lehetőségekről is, amelyekre érdemes támaszkodni – ilyenek a Közös Agrárpolitika pillérjei, amelyek jól áttekinthetők, a hazai finanszírozás pedig jól működik, ezért minden adott a hatékony és eredményes gazdálkodáshoz, amelynek alapja a folyamatos beruházás.