Van-e összefüggés a talajélet változása és a termésátlagok között?

Bebizonyosodott, hogy a napraforgó bírja legjobban a szárazságot és a nagy hőséget. Ám ez a növény is megszenvedte bizonyos területeken az előző nyarat. Még ha a látványnak nem is örültek a gazdák, de azért azt mondják, hogy a napraforgót érdemes tartani a nagy koronagyökere miatt, ami jól megdolgozza a talajt és képes a mélyebb rétegekből is felhozni a vizet.

A napraforgóval tehát terveznek idén is a földeken, ami látszik a számokon: erre az évre sem várnak területcsökkenést a szakemberek. Ám ha a növény nem kap megfelelő támogatást a növekedés során, nehezebben fogja tűrni a környezeti kihívásokat. A különböző peszticidek, növényvédőszerek káros környezeti hatása miatt azonban az unió szigorúan szabályozza a használatukat és több fontos alapanyagot kivont már a forgalomból. Ráadásul mindez éppen a gyomirtást érinti leginkább. Minden gyártó igyekszik helyettesítő termékeket piacra dobni, de ez nem mehet a végtelenségig.

A biológiai megoldások elvileg segíthetnek számunkra, viszont az a biológiai gyomszabályozó készítmény – amelyet hatékonyan tudnánk használni a szántóföldi kultúráinkban – jelen pillanatban még nem létezik nálunk. A megoldásról kérdeztük Zimmermann Istvánt, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagját.

Mint mondja: a zöldítés, a diverzifikálás és a talajélet megőrzése az uniós csatlakozás óta került előtérbe azzal a megfogalmazással, hogy a jövő nemzedékének meg kell őrizni a természetet. Sokszor azonban úgy tűnik, mintha a mezőgazdaság a természet rombolására lenne berendezkedve, holott ez nem igaz. Ha az uniós csatlakozáskori termésátlagot megnézem, akkor idehaza a búza termésátlaga hektáronként 5,1 tonna volt, a kukoricáé pedig 7 tonna. 2024-ig 11 évben volt ennél kevesebb, és 9 évben pedig több. Tehát semmilyen olyan különbség nem mutatható ki a zöldítéssel és a talajélet javítására vonatkozó erőfeszítésekkel, amelyekkel javultak volna a termésátlagok. Sokszor hivatkoznak arra, hogy a talajélet a különböző erőfeszítésekkel sokkal jobb, de ez megfoghatatlan, mert gazdasági eredményt nem tudnak felmutatni. Az istállótrágya a talajélet szempontjából kiváló, de azok a szerény megoldások, amelyekkel talajbaktériumot juttatunk ki, nos erről bebizonyosodott, hogy nem hatékonyak.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a talajban létezik egy egyensúly, ugyanis több tonna élő anyag van egy hektáron, ezért ha ebbe az egyensúlyba beleavatkozunk, akkor el is ronthatjuk a talaj működését. Ha ehhez a tonnányi élő anyaghoz pár liter talajbaktériumot hozzáöntünk, akkor az miben segíthet?

Zimmermann István szerint akkor vehetők komolyan a különböző mikrobiológiai készítmények hatásai, ha majd a nagyobb cégek is megjelennek ilyen szerekkel, de ezek inkább ügyelnek arra, hogy ilyet ne dobjanak a piacra.

-A mezőgazdaságnak nyilvánvalóan okszerű növényvédőszer használatot kell alkalmaznia, vagyis minimálisan csak annyi vegyszerre van szükség, amennyi indokolt – ezt tudják a növényvédő szakmérnökök, Abban egyetértek, hogy törekedni kell a minimumra, de vegyszer nélkül nem lehet megoldani a problémát. A különböző baktérium készítményekkel érdemben nem tudunk beavatkozni a talajéletbe, mert akkor azt is elrontanánk. A talajműveléssel összefüggésben pedig 20 év alatt semmit nem változtak a meghatározó növényeink termésátlagai -összegezte Zimmermann István.