Továbbra is bizalmatlanság van a toxinhelyzet kezelésében

A kukoricával összefüggésben a toxintartalom vizsgálata és annak kimutatása mind a felvásárlói, mind pedig a feldolgozói oldalról nagyon komoly bizalmi válságot idézett elő. Ez röviden azt jelenti, hogy a gazdálkodó nem hiszi el azt, amit a másik fél állít az ő kukoricájának a toxintartalmáról. A szaktárca szerint általános bizalmatlanság van az ágazatban, ezért érdemes azon elgondolkodni, hogy hogyan lehet ennek a minősítési folyamatnak az átláthatóságát javítani, lehet-e a meglévő módszereket a mostaninál jobban egységesíteni. Egy biztos: nincs könnyű helyzetben egyik fél sem, ahogy erről korábban is nyilatkoztak termelők.

A toxinkérdés akkor jön elő élesen, amikor állati, vagy emberi fogyasztásról van szó. A kukoricát köztudottan sokféleképpen használják fel: a három nagy hazai feldolgozó etanolt, olajat készít belőle, vagy takarmányként hasznosítja, de bizonyos gyártási folyamatoknál nem szempont, hogy a kukorica tartalmaz-e, vagy sem toxint.

A sok toxin közül afla- és a dontoxin a legismertebb idehaza előforduló fertőzés. Mindegyik más-más időjárási körülmények között alakul ki. Ennek a jelenlegi fertőzésnek az elsődleges oka az aszályos időjárásban keresendő, amikor kényszeredetten érik a kukorica. Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja /képünkön jobbra/ azt mondja, hogy amikor 6 tonna alatt van a kukorica hektáronkénti termésátlaga, akkor jelenik meg az aflatoxin, míg a 9 tonnás átlagnál nincs ilyen probléma.

-Ezek ellen érdemben nehéz védekezni: sokan mondják, hogy a kukoricamollyal szemben fel kell venni a küzdelmet, de ez alapjaiban nem oldja meg a problémát. A toxin kimutatása nagyon nehéz például egy 10 ezer tonnás tétel esetében, hogy végül teljes körű eredményt kapjunk. Arról nem beszélve, hogy amelyik kukorica nem tartalmaz aflatoxint, ott egy hónap múlva mégis megjelenhet, mert a gomba elkezdheti a termelést -összegezte Zimmermann István.

A toxinhelyzet kiszolgáltatottá teszi a termelőket, mert nem egyöntetű a vizsgálat: amíg az egyik kamion rakománya jónak bizonyul, a következőben már kimutatható a fertőzés annak ellenére, hogy ugyanarról az ültetvényről származik a kukorica. A szakember szerint ezért amit nem használunk élelmezési célra, azt nem kellene büntetni, ugyanis a toxinosat is megveszik a felvásárlók, csak jóval olcsóbban, de a sorsa kérdéses: hiába mondják el, hogy ezt például csak biogázként hasznosítják, hol van erre a garancia?.

Most mindkét fél a szakmai partnerséget keresi a másikban, hogy a betakarított kukoricánál a gazda számára hihető és megbízható információ álljon a rendelkezésre a kukorica fertőzöttségét tekintve. Az is felmerült a nyár végén magyarázatként, hogy csak gyanúba akarják keverni a kukoricát. A toxin jelenlétét azonban kár lenne tagadni. A szaktárca szerint a megoldás egyelőre az, hogy a termelő végezze el a megelőzést és a betárolt kukoricánál – ahol csak töredék részben alakult ki a fertőzés -, ott a szükséges tisztításokat szintén meg kell tenni. A felvásárlónak pedig az lenne a dolga, hogy a termelőnek hihető és átlátható módon állítsa a beszállított tételről, hogy az tiszta, vagy nem tiszta.

Feldmann Zsolt államtitkár szerint nem az a megoldás, hogy egy állami szervezet majd mindenkinek a véleményét felülvizsgálja, hanem az az eljárásrend, amelyben a felvásárlás történik, lehetőleg minél egyértelműbben menjen végbe. Hozzátette: „Az önellenőrzés átláthatósága a termelőnek is fontos, hiszen a tiszta, illetve az aflatoxinos kukorica felvásárlási ára között akár 40 ezer forint különbség is lehet. A termesztőtől a végfelhasználóig mindenki érdeke a kukorica minőségvizsgálati gyakorlatának a biztonsága”.

Az idei forró nyár miatt jelent tehát meg az aflatoxin fertőzés, ami a növény száraz éghajlatra jellemző kártevője. Az aspergillus niger és flavus gombafajok eddig, mint raktári kártevők voltak jelen, de mivel melegebbek a nyarak, ez a gombafaj is felütötte a fejét Magyarországon és idén is nagyon komoly kártételeket tapasztaltunk a szántóföldeken.

A hazai termés egyötödét érintette a fertőzés a teljes termésnek. Az Agrárminisztérium korábban felhívta a figyelmet, hogy a pánikra semmi ok, viszont a napokban arra is ráirányította a figyelmet, hogy egyrészt termeléstechnológiai kérdéssel állnak szemben, másrészt bizalmi válságot kell kezelniük.