Távoli kontinensről érkező burgonya pótolja a kieső termésveszteséget

Évek óta folyamatosan csökken a burgonya termőterülete és már hosszú ideje nem vagyunk önellátók sem, ezért importra szorulunk belőle. A hazai szükséglet felét termeljük csak meg, a többit importból fedezzük. A visszaesett hazai ellátás miatt a világ távolabbi pontjairól is érkezik Európába burgonya, ami a kontinensen természetes, de a magyaroknak még nem megszokott dolog, mert mi ebből a növényből jól megéltünk és elláttuk magunkat.

Korábban ugyanis nem csak a saját magunk ellátására voltunk képesek, hanem exportra is termesztettünk burgonyát. Idén 5064 hektáron foglalkoznak a termesztésével és ebben benne van a vetőmag-, az ipari- és az étkezési burgonya területe is.

A tavalyi év kimondottan rosszul végződött a termesztők számára, mert hamarabb elfogytak a korábbi készletek, miközben hazai krumpli még nem volt a piacon, ezért mindenki elkezdte keresni, ami miatt Izraelből és Egyiptomból is hoztak be újkrumplit. Akkor sokan meg is állapították, hogy Magyarországon egyáltalán nem volt helye egy harmadik országból behozott terméknek a magyar piacon. Ezekből az országokból több millió kilogramm burgonya indult útnak hajókon keresztül és amikor beérkeztek a kikötőkbe, akkor elindult a hazai burgonyaszezon is. A kikötői burgonya ára leesett amiatt, hogy a származási országba már senki nem akarta visszaszállítani. Idén ez a helyzet nem ismétlődött meg, mert az ó burgonya kitartott az új termés megjelenéséig.

Jelenleg 15 százalékkal kevesebb a termőterület és a termés is 20-30 százalékkal esett vissza – ezeket összeadva jelentős lesz a hiány burgonyából. Ha figyelembe vesszük az egész Európát érintő hőkupola jelenséget, akkor az öntözetlen körülmények között termelőknél még nagyobb lesz a terméskiesés. Nyugat-Európában is ezzel kell számolni. 

Ami viszont változatlan ebben a sokat változó világban, az a fogyasztói szokások alakulása, ugyanis a magyarok a piros héjú krumplit keresik továbbra is, bár az élelmezési tulajdonságok alapján a sárgával ugyanúgy megegyezik a piros, sőt sárgából fel lehet sorolni kétezer regisztrált fajtát, míg piros héjúból csak kétszázat. Ez egy hazai sajátosság a szakemberek szerint, mert a vetésszerkezetünk úgy alakult ki, hogy 80 százalék a piros, 20 százalék a sárga.