Szárazság és csökkenő talajvízszint – mi lesz a vetésekkel?

Hiába nézik az eget a gazdálkodók, ugyanis hetek óta ismét nem hullik csapadék, ezért a tavaszi előkészületek szárazságban történnek. A mögöttünk hagyott hetekben porba vetettek az egész országban. A Dél-Alföldön csak minimális nedvesség maradt a földekben, ezért apró, morzsalékos talajba került a kukorica és a napraforgó.

Békésben tavaly 68 ezer hektár volt a kukorica termőterülete, idén ennek csak a felét vetették el. Elsősorban olyan helyeken foglalkoznak vele, ahol lehet öntözni és ahol a takarmányozási hétteret ez a növény biztosítja a megmaradt sertéstelepeken. Piaci szempontból, száraz körülmények között nem éri meg termeszteni. A napraforgó azonban nagyon népszerű a térségben, ahol a talajhőmérséklet és a talajviszonyok is kedveztek a vetésnek. A kelesztő eső azonban ennek a növénynek is hiányzik. Ebben az évben 100 ezer hektár fölött termesztenek majd napraforgót, ami megegyezik a korábbi vetésterülettel és a költségeket is fedezte a betakarítás után, ezért erre számítanak most is a gazdák.   

Az ország északi részében is jelentősen csökkent a talaj vízszintje. Eddig kevés volt a csapadék ott is és már kiszáradt a termőföldek felső rétege. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is jóval kevesebb helyen foglalkoznak kukoricával, mint a korábbi években. Sok helyen nem lehet nélkülözni és kiváltani, ezért mindenképpen kell vele számolni. Tavaly országszerte 730 ezer hektáron termesztettek és idén még ennél is kevesebb lesz. A Tisza felső szakasza jobb termőképességű terület, mint az ország más részei, ezért még mindig bíznak a kukoricában a nehézségek ellenére is. Az utóbbi években másfél métert csökkent a talajvízszint, amiért részben a kevés csapadék a felelős, ugyanis az eloszlása már nem egyenletes, valamint a meleg napok, hőhullámok száma is sokkal több.

A cirok, mint alternatív növény tömegesen nem terjed a vármegyében, de ez igaz az ország más részeire is. Ha annyira bevált volna, hogy teljesen kiváltsa a fő kultúrnövényeket, akkor sokan váltottak volna már a cirokra. Olyan fajtákban persze gondolkodnak a szabolcsiak is, amelyek rövidebb tenyészidejűek, szárazságtűrőbbek, a hideget jobban bírják, ezért az egyik lehetőség a korai vetés és a rövid tenyésztési idejű fajták alkalmazása, amelynek köszönhetően a hőhullámok idejére a vegetáció nagy részét betakarítják.

Idén a kukoricát korábban vetették, majd következett a napraforgó. Ez utóbbi növény akár ki is válthatja a kukoricát, mert lényegesen szárazságtűrőbb, és egy átlagos évben nem is kell öntözni. Erre csak olyan kritikus években van szükség, mint amilyen a 2022-es volt. 

A megmaradt nedvesség megőrzése érdekében sokan hallgattak azokra a szakmai véleményekre, felhívásokra, mely szerint a szántást érdemes elhagyni. A kukoricát ezért már nem szántásba vetik, hanem a kultivátorozás a fő talajelőkészítés. Ennek köszönhetően nem képződik eketalp, nincs forgatás és nem csökken a talaj szénkészlete.