Rég volt ilyen jó repcetermés, de lesz-e visszapártolás?
Lényegesen jobb eredménnyel zárják az idei évet a repcetermesztők – legalább is erre lehet következtetni az adatokból. Persze gyorsan tegyük hozzá, hogy elsősorban nem a külső körülmények miatt alakultak úgy a dolgok, hogy ezt így ki lehet jelenteni. A Talentis Agro Zrt. ültetvényein 1200 hektáron termesztenek repcét, amelynek a betakarítása a napokban fejeződött be és az átlagok jónak mondhatók. A hektáronkénti 3,8 tonna mennyiség ekkora területen jó termésátlagnak számít. Az egy évvel ezelőttihez képest 1 tonnával több idén a hektáronkénti termés.
A holdingban 700 hektárral kevesebb területen termelnek idén repcét. A növénytermesztési szakemberek azt nyilatkozták, hogy a vetésidőt és a vetéságyat sokkal optimálisabban tudták előkészíteni, mint amikor ennél lényegesen nagyobb területen termelték és így sokkal gondosabban kezelték az állományt a vetéstől a betakarításig. Csak azokon a területeken termeltek, ahol a jó termés feltételei adottak voltak – ezek a döntések utólag beigazolódtak. Az 1200 hektárból egyébként 300 hektárt öntöznek is.
A repce területének a fele a nyugati országrészben található, ahol az idei csapadék mennyisége és eloszlása elfogadható volt, a többi helyen öntözték is a repcét. Ennek köszönhetően az idei repceterméssel elégedettek a holdingban. Az elmúlt években az átlag 2,5 tonna volt, idén pedig 3,8 tonna, ami a jövőre nézve azt jelenti, hogy a szakemberek által legjobbnak gondolt helyekre vetnek repcét és csak abban az időszakban, amikor optimálisak a körülmények, például a vetőágy készítése. Forintosítva a 200 ezres tonnánkénti értékesítési árral a repce eredményesen termeszthető növény.
Kevesebb termőterület, nagyobb keresleti piac
Korábban is foglalkoztunk azzal, hogy még 10-15 évvel ezelőtt is az volt az általános vélekedés a repcéről, hogy elég volt csak elvetni és utána várták a gazdák a betakarítást és termett, ahogy termett. Napjainkban a hibrid fajták, az időjárási körülmények, valamint a növényvédelem és a kitiltott növényvédő szerek jelentősen megváltoztatták a repcéhez fűződők viszonyainkat. Egy mostani példa jól mutatja a termesztés bonyolultságát: a szerkivonások miatt a virágzáskor megjelenő bogárral szinte nem tudnak a termelők mit kezdeni, mert közben a méhekre is vigyázni kell, ezért sokan éjszaka permeteznek, hiszen olyankor elvonulnak méhek és így nem tesznek kárt bennük.
A fagyokig szépen fejlődött a repce, az utóbbi két talaj menti faggyal a repcénél, a búzánál és az árpánál jelentkeztek fagykárok a Dél-Alföldön. Ezeknek a felmérése még tart. A repce országszerte szépen áttelelt, de az elvetett hektár területe idén is csökkent. Ez igaz a Talentis Agro Zrt.-re is, ahol a repceterület jelentősen csökkent: amíg 2100 hektár volt az elmúlt években, idén 1200 hektárral terveznek. Az okok az időjárásban is keresendők, hiszen az aszályos, meleg évek a repcének nem kedveznek, mert jobban szereti a kicsit hűvösebb és lényegesen csapadékosabb időt. A másik kritikus tényező a hektikus ár – ami a többi olajos növényre is elmondható -, de a repcénél ez különösen megnehezíti a gazdák életét, hiszen igen magasak a költségei, nagyon munkaigényes, már nyár végétől kezdve van vele munka azzal, hogy el kell vetni, megfelelő magágyat kell készíteni az apró magok kikeléséhez.
Zimmermann István igazgatósági tag szerint átlagban 200 ezer forint körüli árat kínálnak a repcéért, amit a forint árfolyama is jelentősen befolyásol. Hozzátette: „az európai repcepiacon Magyarország nem volt meghatározó és nem is lesz az. Nem a mi mennyiségünk és áraink határozzák meg az árakat, hanem az európai termések. A megnövekvő kereslet miatt kínálhatnak érte még jobb árat és ha jó lesz a termés, akkor sok gazda talál vissza a repcéhez. Figyelembe kell venni, hogy a hektáronkénti 3,5 tonna alatti repce nem éri meg, mert a napraforgó termesztése sokkal olcsóbb. Árban és termésátlagban is sokkal közelebb vannak egymáshoz”.