Nem csak a Nyugat-Dunántúl alkalmas szójatermesztésre

Óriási igény lesz a szójára jövőben is, a kérdés csak az, hogy a klímaváltozás miatt hogyan alakulnak a terméskilátások. A csapadékhiány miatt országosan a tervezett terméshozam 70-80 százaléka takarítható be és továbbra is a Dunától keletre tragikus a helyzet, egyedül Vas, Zala, Baranya megyében várható 2,5 és 3 tonna közötti termésátlag, ezért ha ekkora lesz a csapadékhiány, akkor sok helyen meggondolandó a termesztése.

A jó szójaterméshez legalább 500 milliméter csapadék szükséges jó eloszlásban, az olajtartalma 18-22 százalék között van, a belőle nyert olajat biodízelben is fel lehet használni. A szárazságtűrő fajták forgalomba kerülését nagyon várják a gazdák, miközben komoly erőfeszítések vannak a Kárpát-medence vízellátását illetően is, ezért ettől a két dologtól sok múlik, mert ha javul a csapadékellátottság, akkor van miben reménykedni.

Bányai Tibor, a Szójatermesztők Egyesületének elnöke szerint nem szorul vissza teljesen Nyugat-Magyarországra a szója termesztése, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is van esélye a növénynek, mert a csapadékellátottsága általában nem rossz a térségnek, viszont az idei év nem a megszokott a szakember szerint, ezért erre nem lehet alapozni, ugyanakkor a környéken nagyon sok terület alkalmas szójatermesztésre, így bátran lehet kísérletezni az országban bemutatott szójafajták többségével.

-A szemméret, a szín igenis meghatározó, mert a szójafajtákat nem csak takarmányozási célra használjuk, hanem emberi fogyasztásra is. Nyilván többségében a szóját állatok etetésére használják, ahol a fajták száma 30 fölött van, az engedélyezett hazai fajták száma pedig a duplája ennek. A fajtabemutatókon a leginkább felkapott és legígéretesebb fajták szerepelnek, amelyektől nagyobb terméspotenciált és jobb aszálytűrést várnak el a gazdálkodók -összegezte Bányai Tibor.

A szójáról nem mondható el, hogy egy nagyon olcsón termelhető kultúra, de összevetve egy intenzív kukoricával mindenféleképpen alacsonyabb az önköltsége, vagy a termelési költsége. Ez részben abból is adódik, hogy mivel légköri nitrogén megkötésére alkalmas növényről van szó, ezért a tápanyag utánpótlási gyakorlata eltér a nagy szántóföldi intenzív kultúrákétól, tehát kevesebb tápanyagot igényel.  Ezen belül is a nitrogén az, amivel talán a legjobban gazdálkodik és nagyobb mennyiségű nitrogént hagy maga utána a következő növénynek.

A szója jól bírja a meleget, de egy idő után reagál arra, ha nincs megfelelő mennyiségű csapadék, hiszen a termésképzéshez ugyanúgy elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz. Július elején számoltunk be arról, hogy idén már csak 50 ezer hektáron termesztenek szóját az országban, a pár évvel ezelőtti 110 ezer hektárral szemben. Ha 2,5 tonnás átlagterméssel számolunk, akkor ez csak az igények 10 százalékát fedezi, tehát ez nem nagy mennyiség, ami miatt behozatalra szorulunk. Idehaza 700 ezer tonnányi igény van a takarmány szójára. A GMO-mentes magyar szójára ráadásul külföldön igényt tartanak, emiatt a kieső teljes mennyiséget az USA-ból kell pótolni, amit a takarmányozásra használnak fel.