Még egy évre elegendő tartalék van az agráriumban

Ezermilliárd forintos aszálykár, ötszázmilliárdos forgóeszközhiány. Ez a mögöttünk hagyott termelési időszak igencsak árulkodó mérlege. A két negatív eredmény közül biztató, hogy az utóbbinál valamennyivel lehet csökkenteni a hiányt, de ehhez az kell, hogy a gazdálkodási kedv ne hagyjon alább a jövőre nézve. Több forrásból lehet az ágazatba visszajuttatni pénzt és ehhez külső források is rendelkezésre állnak. Erre hívják fel a figyelmet az agrárpiaci szakértők.

Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Mezőgazdasági és Agrár Üzletágának vezetője három lehetséges megoldást vázolt fel: a gazdálkodó tartalékainak visszaforgatását, a bankszektor kedvező finanszírozását és az állam támogatását az uniós agrárpolitikán keresztül. Mint mondta, a mezőgazdaság tartalékai a szántóföldi növénytermesztésben a legerősebbek: az elmúlt öt-hat évben jók voltak a termésátlagok, stabil volt a támogatási rendszer, tehát valamennyit képes beletenni az ágazat a termelésbe, de ennyit, vagyis ötszázmilliárdot nem.

Eközben napvilágot látott egy másik lesújtó összeg is: hat és félmillió tonnával lett kevesebb az idei termés, vagyis szinte nincs olyan haszonnövény, amely az elmúlt öt év átlagát nézve ne teljesített volna rosszul. Az alacsony betakarítási eredmények ellenére reménykeltő, hogy az őszi vetések, előkészületek rendben zajlanak. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója így részletezte a számokat: az őszi gabonaféléknél mintegy húsz százalékos a visszaesés, árpából 300 ezer tonna, őszi búzából egymillió tonna, repcéből is több, mint 400 ezer tonna hiányzik az elmúlt évek átlagához képest, a napraforgónál 600 ezer tonna a hiány, kukoricánál 3 millió tonna alatti termés várható. -A növénytermesztésben az igazi áremelkedés még csak most kezdődik, hiszen az idei vetéshez szükséges vetőmagok termelése már megtörtént és ezt ugyanúgy sújtotta az aszály. Az ellátási láncokban a 2020 eleje óta jelen levő problémák még itt maradtak, az utóbbi időben tapasztalható áremelkedések pedig komoly kihívást jelentenek az ágazat szereplőinek és nagyobb tudatosságra, előre tervezésre ösztönzik őket -összegezte a Vitafort Zrt. első embere.

A sok rossz közül jó hír, hogy elkezdődött a normatív támogatások kifizetése, ami hazai viszonylatban igen komoly támogatási hányad és bevételi lehetőség egy olyan környezetben, amikor az állami költségvetés is nyomás alatt van. A bankszektor feladata Hollósi Dávid szerint a következő időszakban az, hogy a nagyon magas kamatkörnyezet mellett a forgóeszköz igényeket támogassa. -A húsz százalék feletti infláció ellenére nem maradnak el a hiteligények, mert a termelés nem állhat le, ezért azt az arányt kell megtalálni, amikor a beruházások megvalósulhatnak egy ilyen kamatkörnyezetben is -fogalmazott az agrár üzletági vezető.

A gazdákat ezen felül az is foglalkoztatja, hogy mikor érdemes eladni a gabonát, vagy az imputanyagot mikor kellene megvásárolni, vagy megfinanszíroztatni. Ebből az is következik, hogy az őszi adatokat nézve nem csökkent a vetési kedv és a jövő évi tervezés is zajlik. Az őszi búzánál majdnem egymillió hektárt meghaladó mennyiséget vetettek el, a repcénél is száz százalékos a vetés 190 ezer hektáron -ez is hasonló, mint az elmúlt időszak. Az imputanyagok visszafogása mellett egésze biztos, hogy az átlagos termésátlagban várható némi visszaesés, de az elmúlt egy hónap időjárása az őszi vetéseknek kedvezett és legalább nem indulnak hátránnyal a gazdálkodók a termőföldeken. A szakértők szerint a hazai szántóföldi növénytermesztés továbbra is biztosabb alapokon áll, mint az állattenyésztés.

Talentis Agro – Kommunikáció