Magyar alma helyett vajon mi kerül a feldolgozóüzemekbe?
Miközben az idei gyümölcsterméssel kapcsolatban eddig a kajszi- és az őszibarack, valamint a cseresznye legalább 85 százalékos terméskieséséről szóltak a hírek, így az időben előre haladva hamarosan eljutunk a szezon másik fontos gyümölcséhez, az almához. A legnagyobb térséget, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét is komoly fagy sújtotta, ahol akár a 90 százalékot is elérheti a kár. Sokan ültettek almát az elmúlt években abban bízva, hogy a korszerűsítéssel és a fajtaválasztással növelhetik a versenyképességüket. Ezt a számítást húzta keresztül az idei tavasz.
Szabolcsban korábban is voltak mozgalmas évek, amelyek a termést és a piaci viszonyokat meghatározták, viszont a 2025-ös fagy nem arról szólt, hogy milyen fajták voltak kiszolgáltatva virágzáskor. A legelső fagy idején áprilisban csak az idared került veszélybe, májusban pedig az összes. A vármegyében átlagban száz hektárból fél hektáron maradt valamennyi termés és kizárólag azok a helyeken, amelyek település közelében, vagy olyan vizek közelében voltak, ahol a kipárolgás gyengítette a mínuszokat. Összességében tehát nem a fajtán múlt a termés, hanem a hely adottságán. A gazdák úgy fogalmaztak, hogy a fagy után nem maradt semmi, mert az mindennel végzett és esély sem volt a túlélésre.
A gondos és lelkiismeretes gazda jól tudja, hogy ebben a helyzetben sem maradhat magára az ültetvény – bármilyen szomorú látványt is nyújt -, ezért a növényvédelmi munkákat ugyanúgy el kellett végezni kevesebb költséggel. Ez feladat marad annak ellenére, hogy termésre idén nem számíthatnak.
A legnagyobb múltra visszatekintő almatermesztő körzetben idén olyan kérdésekre kell választ keresni, amelyek korábban fel sem merültek – ez jelzi a történtek súlyosságát. Az egyik ilyen, hogy az üzemekben vajon lesz-e egyáltalán feldolgozható alapanyag. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nem volt ilyen helyzet, hogy erről ebben a megközelítésben kelljen beszélni. Az sem megnyugtató, hogy külföldön sem jobb a helyzet, bár Európát nézve nálunk volt a legnagyobb kár a többi gyümölcsöst is tekintve. Lengyelországtól Törökországig vonult végig a fagyhullám, ami azért is fontos, mert Lengyelország meghatározó az almatermés mennyiségét nézve, viszont a hazai feldolgozóknak és gazdálkodóknak jobban feladta a leckét az idei év.