Kedvező előjelekkel indul a 2023-as esztendő az agráriumban

Küzdelmes éve volt idén az állattenyésztésnek: az aszály mellett sok helyen a takarmány előteremtése gondot jelentett, ráadásul a toxinos fertőzés is megjelent a gabonában. Ezért a nyár elején már el kellett kezdeni a takarmány kiegészítést, de a megelőző két év sem volt túlságosan csapadékos, emiatt csak kevés tartalékra lehetett alapozni, s azt is fel kellett élni. Egyedül a tejpiac mutat most nyugodt és kiszámíthatóbb képet. 

Az ország legnagyobb tejelő szarvasmarha állományával rendelkező Talentis Agro Zrt.-nek még nagyobb kihívást jelentett a mennyiségi és minőségi takarmány előteremtése az ismert időjárási okok miatt. A 8600 tejelő tehén éves szinten több, mint 90 millió liter tejet termel – mindez óriási takarmány szükségletet jelent, melyet a nagy aszály ellenére is sikerült biztosítani. A 125 ezer tonna tömegtakarmány betakarítása elegendő lesz a jövő évi aratásig. Zimmermann István igazgatósági tag azt hangsúlyozta, hogy jövőre sem csökken az állatlétszám, a jó minőségű takarmány pedig rendelkezésre áll minden telepen, ami garantálja a kiváló tej előállítását.  

A sok kedvezőtlen folyamat ellenére jó hírrel zárulhat az idei év a tejtermelőknek, mert az állattartók közül ők azok, akik a legkisebb kárt szenvedték el, mert a tejpiac jelenleg a legstabilabb az állati termékek piacán. Az elmúlt évtized sikerágazataként számon tartott húsmarha tenyésztés tavaly még csak megtorpant, de idén már több olyan telep volt, ahol abbahagyták a tartást, vagy csökkentették az állományt. Ennek oka egyértelműen a rendkívüli aszály, ami miatt a legelőre alapozott ágazatok – húsmarha és juh – ezt nagyon megérezték. Azokat a húsmarhatartókat érintette ez, akik nem rendelkeztek megfelelő tartalékkal és évről-évre és úgy számolták ki az állatlétszámot a takarmánytermő területhez, hogy az éppen elég volt. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint ez az év rávilágított arra, hogy Magyarország a klímaváltozás egyik elszenvedője, ezért a gazdáknak újra kell gondolnia, hogy mennyi állatot tudnak tartani egy hektár legelőn. 2023 azért lesz nehéz, mert a takarmánymennyiséget nem mindenkinek sikerült előállítani, ezért is csökken majd az állomány.  

-Úgy lehet erre felkészülni, ha a növénytermesztésben átalakítjuk a vetésforgót: olyan növényeket és fajtákat termesztünk, amelyek nem használják ki a talajt, tehát szárazságtűrőbbek. A legelőre alapozott állattartásnál pedig a gyepgazdálkodás minősége is nagyon fontos. Kettészakadt az ország: a keleti részen gazdálkodók nem tudtak kellő mennyiségű tömegtakarmányt betakarítani, míg a nyugati országrészben élőknek ez sikerült. Emiatt át kell alakítani az eddig tömegtakarmányra és elsősorban silókukoricára alapozott gondolkodásunkat. Ezért sokan csökkentett állománnyal vágnak neki a jövő évnek –összegezte a szakember.  

További biztató előjel 2023-ra az, hogy minőségben és mennyiségben is jobban sikerült a nyári aratás a hazai vetőmagokkal termelőknek, a termésbiztonság megalapozása csak az uniósnál szigorúbb magyar előírások betartásával volt lehetséges. Nagyrészt visszatöltődött a földbe az a csapadékmennyiség, ami már tavaly ilyenkor is hiányzott, ráadásul az utóbbi heteknek köszönhetően a 250 mm veszteséget is utolérték a termőföldek. Ez azonban nem segít az aszály okozta károkon. Hiába esett három hét alatt annyi, mint aminek egész évben kellett volna, a raktárak kiürültek a maradék készletekből. Az idei aszály miatt nem termett annyi vetőmag, hogy átmenő készletei legyenek a nemesítőknek, ezért üres raktárkészletekkel kezdődik a következő év. Ez egyúttal meg is nehezíti ezeknek a nemesítő házaknak a tervezését, viszont ez más szempontból jó hír, mert visszaáll az a régi gyakorlat, hogy a termelő akkor veszi meg a vetőmagot, amikor annak eljön az ideje.  

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy tavaszi vetőmagot tavasszal rendelnek, őszi vetőmagot pedig a nyár végén. Sokkal biztosabb lesz a termelők pozíciója ebben a helyzetben, hiszen már a kész vetőmagra adnak rendelést, és nem egy bizonytalan, el sem vetett vetőmagra vesz fel rendelést a kereskedőház. Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője szerint a sokat hangoztatott klímaváltozás sem igazolódott be, hiszen a nyarunk hiába volt aszályos, de utána következett a csapadékos ősz és most beköszöntött a fagyos tél.  

-Visszatértünk a négy évszakhoz. Ha még két-három hétig kitart ez a fagyos időszak, akkor a kártevők is kipusztulnak, jó állapotban maradnak az őszi vetéskultúrák és kellő csapadék is lesz a talajban, ezért nagy eséllyel júniusig nem kell aggódnunk –erősítette meg a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagjának véleményét  Sándorfy András, aki hozzátette: mivel időben sikerült elvetni az őszi kalászos növényeket és az őszi kultúrákat – köztük a repcét is –, ezzel a csapadék ellátottsággal nagyon jó feltételekkel fordulnak rá a télre a termőföldek. Ez az elmúlt öt-hat év megváltozott kereskedelmi gyakorlatát is visszaterelheti a rendes kerékvágásba: a nemesítő házak ugyanis azt szorgalmazták a termelők felé, hogy minél korábban – szinte két szezonra előre – hozzák meg a döntésüket azért, hogy a kedvelt fajtákat időben megkaphassák. 

Új jelenség ugyanis a minimális átmenő készlet, amellyel minden kereskedő- és nemesítő ház visszakerült a startvonalra, mivel ugyanazzal a készlettel indítaná meg a szezonját. Mindenki a keresett, a piacon jól bevezetett fajtáit szerette készleten tartani, hogy bármilyen időjárási, kedvezőtlen körülmény bekövetkezésekor kiszolgálhassa a piacot. A nemesített fajták ezért egyre inkább figyelembe veszik ezeket az időjárási körülményeket, hogy ha az aszály után hirtelen jön egy bővebb csapadék, azt minél intenzívebben tudják felhasználni a növények a saját vegetációs állapotuknak a javítására – ezek a genetikai alapok rendelkezésre állnak, de az, hogy a raktárak nem olyan telítettségűek, mint a talajaink, ez egy teljesen új helyzetet teremt az egész piac számára. 

TALENTIS AGRO – Kommunikáció