Jól sikerült a repcebetakarítás, jövőre növekedhet a termőterület

Hosszú évek után az idei év az első, amikor a repcetermesztők elégedettek lehetnek a betakarított termés mennyiségével és minőségével. Ez arra ösztönötheti őket, hogy ismét növekedjen a repce termőterülete Magyarországon. A köztudatban a növényt úgy tartják számon, mint kiváló előveteményt, ami gyommentesen hagyja a talajt, korán lekerül a területről és javítja a talaj szerkezetét. Az idei jó átlagok a megfelelő csapadéknak is köszönhetők, de a termesztéssel együtt járó nehézségek ezzel nem szűntek meg.

A Talentis Agro Zrt. a többi nagy agrárcéghez hasonlóan jelentősen csökkentette a repce termőterületét, mivel az utóbbi évek termésátlagai szerények voltak és ezzel együtt a jövedelmezősége is gyenge lett. A holding korábban 1200 hektáron foglalkozott repcével és ezt a területet csökkentette az évek során 800 hektárra. Zimmermann István igazgatósági tag azt nyilatkozta, hogy az idei 3,7 tonna hektáronkénti termésátlag és a 200 ezer forintos felvásárlási ár elfogadható jövedelmet biztosít.

Hozzátette: „A termesztéstechnológiában és a fajtahibrid alkalmazásában nem történt változás, hanem egyszerűen csak a körülmények voltak idén kedvezőbbek. Azoknak a tagvállalatoknak a termőföldjein termesztettük a repcét, ahol jobbak a termőhelyi adottságok – így elsősorban a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alföldi cégek helyett a Nyugat-Dunántúlra tettük át a repcét, ahol több csapadék hullott. Ezen felül a repce 20 százalékát öntözzük is, amelynek köszönhetően 5 tonna körüli termést takarítottunk be hektáronként. A jövőben is az lesz a kiindulópont, hogy kizárólag jó termőhelyen, jó csapadékviszonyok mellett foglalkozunk a növénnyel”.

Az egy éven belül bekövetkezett 30 ezer hektáros országos vetésterület csökkenés és az előre jelzett szerényebb napraforgótermés növeli a repce felvásárlási és értékesítési esélyeit. A kedvező folyamatok ellenére a kapásnövények termesztésére nehezedő teher nem szűnt meg: egyik oldalon a kevés vízutánpótlás, a másik oldalon nagy a hőség jelenti a kihívást. Az egyenetlen csapadékeloszlás miatt akár egyetlen táblán belül is lehetnek kiszáradt és jó termést produkáló állományok, ezért biztonságosan csak öntözésfejlesztéssel lehet tervezni a jövőt.

Somogy vármegye északi részén Szőlősgyörökön a homokos, laza talajszerkezeten majdnem 4 tonnás átlagtermést produkált a repce, ami szintén jó eredménynek számít a korábbi 2,5 tonnával szemben. Mátrai Zoltán agrármérnök szerint a legutóbbi 40 milliméternyi csapadéknak köszönhetően szépen kifejlődött az állomány. Mint mondja, a repce termőterülete azért is esett vissza, mert megszűnt azoknak a szereknek a forgalmazása, amelyekkel védeni lehetett a növényt, ehelyett olyan felszívódó készítmények állnak rendelkezésre, amelyekhez hozzászoktak a rovarok, ezért nehéz úgy termeszteni, hogy a kártevőket nem lehet kiirtani. Ezt a laikus is tapasztalhatja, amikor a repcetábla mellett elhaladva az autópályán óriási bogárrajt láthat. A repcefénybogár a kivont növényvédőszerek és a kevésbé hatékony készítmények miatt más növényeken – például tulipánon is – megtelepedhet azok után, hogy a repcét betakarították, viszont egyelőre ezekben még nem tesz kárt.

A növény termesztésével kapcsolatban sokszor fogalmazzák meg azt a kritikát a szakemberek, hogy a leghosszabb ideig van kint a szabadban, ezért sok törődést igényel, ezért érdemesebb lenne másik olajos növényünket, a legrövidebb termesztési idejű napraforgót előnyben részesíteni. Mátrai Zoltán ezzel szemben úgy látja, hogy ha a napraforgót ebben a rövid időszakban éri károsodás, akkor már nem lehet rajta segíteni, míg a gabonafélék, vagy a repce képes helyrehozni magát a hosszabb időszaknak köszönhetően.

Idén elegendő csapadékot kapott a repce, ezért országszerte jó termés várható és a repceolaj iránt nagy lesz az érdeklődés.