Ilyen még nem volt: 1 millió tonna alatt lehet a betakarított kukorica

Mindenki azt várja és találgatja, hogy az aszály végén betakarított kukoricának és napraforgónak milyen lesz a terméseredménye. A jelenlegi állapotokból kiindulva széles a spektrum, ugyanis még két héttel ezelőtt 2,5 tonnás kukoricatermésről beszéltek, de ez a szám azóta módosult és jó ha eléri az 1 millió tonnát. A napraforgónál még jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Egy azonban biztos: eddig a 2022-es évet neveztük az évszázad aszályának, a mostani számok már most sokkal rosszabbak. Kulik Zoltán agrárpiaci szakértőt, a Vitafort Zrt. vezérigazgatóját kértük elemzésre és a számok mögé tekintésre.

A szakember kiindulásként azt mondja, hogy a kukorica sok mindent meghatároz: amíg tíz évvel ezelőtt közel kétmillió tonnát vásárolt fel a takarmányipar, addig ebben az évben csak 600-800 ezer tonnát, ami azt jelenti, hogy minden nagy takarmányipari szereplő próbálja – ha nem is teljesen kukoricamentesen – megszervezni a takarmányozást, sőt az ilyen szárazság idején számolni kell a toxin megjelenésével.

-Összességében ebben az évben sokkal kevesebb kukorica fogy, mert nem lesz annyi, mint korábban. A három nagy ipari kukoricafeldolgozó – Hungrana, Pannonia Etanol, Kall System – 2,5 millió tonna kukoricát dolgoz fel egy normális évjáratban. Ha a takarmányipar 800 ezer tonnás igényét összeadjuk a 2,5 millió tonnával, akkor 1 millió tonnás termésnél 2,5 tonnát külföldről kell behozni. Mivel ukrán kukorica nem jöhet hozzánk, ebből adódóan marad Szlovákia és Lengyelország és Románia. Eljutottunk oda, hogy 2022-ben is kellett behozni kukoricát, de akkor 2,4 millió tonna volt a termés, most pedig 1 millió tonna alatti termés várható, tehát minden az importtól függ -mondta Kulik Zoltán.

A jelenlegi árszinten Lengyelországból 91-92 forintért érkezhet kukorica, a takarmány árpa 63-64 forint, a búza 73 forint. Ebből kell tehát gazdálkodni. A tejtermelésnél a tömegtakarmánynál is óriási a kiesés, hiszen a kukoricaszilázs is kiégett, a szalma ára pedig bálánként 30-40 ezer forint.

Egy hónappal ezelőtt 400 forint volt az élősertés felvásárlási ára, azóta két-három komolyabb áremelkedés történt a hamburgi tőzsdén, így jelenleg 530 forintért veszik a hízót. Az önköltség 550 forint körül van, de mivel keresik a sertést, ezért további emelkedés várható és így már nem 10-12 ezer forintot veszítenek a gazdák 1 kilogramm sertéshúson. A tenyésztők is beállnak az árpás és búzás receptúrákra, ezért ha még 10 centet feljebb megy az ár, akkor eléri az önköltséget és nem termelnek veszteséget az állattartók.

Nem ilyen jó a helyzet a tej esetében: a napi árak 41 eurónál állnak, a magyar átlagár 110 forint körül van, az önköltség pedig 170 forint, tehát 50-60 forintos a veszteség minden egyes megtermelt liter tejen a termelőnek. A szakértő kiemelte a kormány intézkedését, amely a decemberben kifizetendő állatjóléti támogatást előre hozta és azt a napokban kapták meg az érintettek, ami például a 400-500-as állománynál 50 millió forintos segítséget jelent.

Kulik Zoltán a fentieket úgy összegezte, hogy 30-50 millió forintos az árbevétel kiesés, vagyis ennyivel kevesebbet kapnak a tejért és a sertésért a termelők, ami teljesen visszaszorítja a gazdálkodók mozgásterét, ezért információi szerint komoly egyeztetések kezdődhetnek egy országos hitelmoratórium bevezetéséről.

Az állattartók közül egyedül a baromfitartóknál nincsenek ilyen problémák, mert ők azok, akik önköltség felett termelnek, viszont nekik is a kevés kukoricával kell megküzdeniük, mert jóval kevesebb kerül a tápba, amit enzimmel és színezékkel kell pótolni.