Fejlesztés, újratervezés – így látják a jövőt a nagy agrárcégvezetők

Nehéz helyzetben vannak az állattenyésztők, mert folyamatos kihívások közepette kell a jövőt megtervezniük. A száj- és körömfájás, a sertéspestis, a madárinfluenza nem csak kiesést jelent a termelésben, hanem életük része lett a gazdálkodóknak a folyamatos újratervezés. Kisbajcs, Levél, Darnózseli, Dunakiliti, Rábapordány neve mindenkinek beivódik a tudatába, hiszen az ezeken a településeken működő gazdaságokban jelent meg a vírus, amelynek eredete és a terjedése körül is sok a megválaszolatlan kérdés. Arra azonban egyértelműen igennel válaszolnak az érintettek szerte az országban, hogy a fejlesztések, korszerűsítések nem állhatnak le. De hogy látja ezt az agrárium két meghatározó piaci szereplője, szakértője? Dr. Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját és Czina Ferencet, az Agrolink Zrt. első emberét kérdeztük.

A Talentis Agro Holdinghoz tartozó Galicoop Zrt.-t is érintette a ragadós száj- és körömfájás azok után, hogy Szarvason is megjelent a vírus, ami miatt az októberi vágásokat újra kellett tervezni, hogy a szezonra megoldódjon a pulykahús szállítása. Dr. Makai Szabolcs azt mondja, hogy az alapanyag ellátást és az értékesítést ezek a betegségek megzavarják, hiszen a tejre, a pulykára, valamint a sertésre is nagy a kereslet, viszont ilyen betegségek után nem lehet külföldre eladni a terméket, vagy pedig csak szigorú szabályokkal, ezért ezek olyan előre nem látható dolgok, amelyeket az év elején nem lehet beleírni egy üzleti tervbe.

A holding szarvasmarha állománya 9 ezer főt számlál, melyet korszerű telepeken tartanak és azokat folyamatosan fejlesztenek. A három évre előre szóló tervben szerepel többek között a tehénállomány 15 százalékos növelése, valamint a nyers tej termelés 20 százalékos emelése, valamint további hatékonysági mutatókat is beírtak a szakemberek az üzleti tervbe az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatoknak köszönhetően.

Czina Ferenc szerint a gazdák jó része már megszokta a tervezést, akár inputanyag beszerzéséről, vagy terményértékesítésről legyen szó. Hozzátette: „Az elmúlt két év nem a növénytermesztők éve volt. Látható, hogy a tartalékok kezdenek elfogyni, viszont a gyártókra és a növényvédőszer forgalmazókra támaszkodhatnak, hiszen a műtrágyagyártás az a terület, melynek a beszerzését finanszírozni kell és a visszajelzések alapján megnövekedett az igény. Az eddigi 20-30 százalékról 50 százalékra ment fel az értékesítés. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyarországi közvetlen terményárakat egyértelműen befolyásolja az ukrán piac, ami a gazdálkodásra is hatással van”.

A két cégvezető szerint a hatékonyság irányába kell idehaza elmozdulni, ezért aki a hagyományos termékkereskedelemből képes kilépni és megkülönböztetni magát a beltartalmi mutatókkal, vagy a feldolgozottság szintjével és mértékével, annak ez az egyetlen és a megoldás a növénytermesztésben.

Dr. Makai Szabolcs utalt arra is, hogy folytatódik a szarvasmarha telepek felújítása és jelenleg a támogatói okiratokra várnak. Bár mindenki azt mondja, hogy az előző évek az állattenyésztőknek kedveztek, de három éve fordított volt a sorrend. Ennek ellenére mindig a jövedelem termelőképesség arányában forgatják vissza a pénzeket és most az állattenyésztés javára változott minden az utóbbi években. Viszont a növénytermesztés sem szorult háttérbe: a munkaerőhiány ellensúlyozására olyan gépkapcsolatokba ruháztak be, amelyek hatékonyan üzemelnek és ennek eredményeként kevesebb munkaerővel tudják megoldani a termesztést.

-Alapvető strukturális változásokra van szükség, például olyan fajtákra, amelyek jobban eladhatók. Ha a nyugatnak nagy az igénye a búzára, akkor azt termelünk, vagy ha növényolajgyárak jelentkeznek nálunk, akkor több kukoricát exportálunk. Mindennek a kiindulópontja az öntözés és a fejlesztés – összegezte Dr. Makai Szabolcs, aki kiemelte a pulykatenyésztést. A holding pályázott állattartó telepek korszerűsítésére, amelynek része lesz az előnevelő telepek felújítása, hiszen az előnevelés egy olyan hozzáadott érték, ami alapjaiban határozza meg a végeredményt.

Mindent megöntözünk, amit lehet -ezt nyilatkozta már évekkel ezelőtt is Dr. Makai Szabolcs, aki az idei óriási melegre való felkészülésről is beszélt. Országosan az a mondás tartja, hogy hogy nem lesz kukoricatermés, vagy ha mégis, akkor az is kevés és toxinos lesz. A holdingban a növénytermesztés jó előjelekkel indult, az öntözőrendszerek működnek, a csatornák vízzel megteltek, ráadásul az agrártárca bejelentésének köszönhetően idén sem kell vízhasználati díjat fizetni. Idén 700 hektárral bővül az öntözött területek nagysága.

Czina Ferencet arról kérdeztük, hogy a kukorica központúságnak van-e még létjogosultsága? Mint mondja: ha Magyarország összes szántóterületét nézzük, akkor annyira leegyszerűsödött az elmúlt években a vetésszerkezet, hogy egyik évről a másikra nagy változás nem következik be. Erre az évre is azt várták nagyon sokan, hogy érdemben csökken a kukorica vetésterülete, ami nem így történt, hiszen tavalyihoz képest emelkedett, tehát a gazdák bizalma megmaradt és mindenki reménykedik. Nagyon sokan gondolkodnak a korai vetésben és betakarításban, de ennek is vannak kockázatai, hiszen a korai vetést veszélyeztetheti a fagy is, de ez az összes vetésterületnek csak a 20 százalékát érintheti. Ez még a kísérletezés fázisában van.

Az aszálytűrő növények – köles, cirok – megjelenése érződik a vetésszerkezeten főleg a déli megyékben, ahol az elmúlt években komolyan megjelent az aszály. Az Agrolink Zrt. vezérigazgatója szerint minden egyes vetésszerkezeti változás mögé kell egy felvásárlási piac, tehát olyan termékben kell gondolkodni, amelynek van piaca. Ehhez kell kereskedelmi-, integrátori háttér, például egy takarmánykeverő, amely az alapanyagból jó minőségű félkész, vagy készterméket állít elő.

„A kukorica egyértelműen alapnövény marad a két vezérigazgató szerint”

Dr. Makai Szabolcs ezt azzal egészíti ki, hogy a holdingban van helye a kukoricának. A tiszapüspöki kukoricafeldolgozó is a Talentis Agro Cégcsoporthoz tartozik és igyekeznek a vetéstervvel a gyár ellátását biztosítani, de hiába rendelkeznek az ország legnagyobb termőföld területével – ezen belül is jelentős a kukorica vetésterülete -, de ez csak egy csekély részét fedezi a gyár ellátásának.

Sokan beszélnek arról, hogy a cirok, köles mellett a zöldségtermesztés is kitörési pont lehet, mintegy további alternatívája a kukoricának. Itt is felmerül a kérdés, hogy a zöldborsónak, paradicsomnak, csemegekukoricának van-e feldolgozókapacitása? Ezért nehéz lehet a váltás. Csemegekukoricából az európai fogyasztás 20 százaléka Kínából érkezik, tehát van piaci rés, amelyhez megfelelő feldolgozóipari háttér kellene, amire Magyarország alkalmas központ lehetne. Dr. Makai Szabolcs úgy látja, hogy váltani kell a kommersz termékekről a feldolgozott termékek irányába, ami lehetőség, de nem egyik pillanatról a másikra.

Czina Ferenc végül azt emelte ki, hogy a terménypiacot a minőség felől kellene megközelíteni. Véleménye szerint, ha a búzának az elmúlt két évhez hasonlóan érdemi felára lesz, akkor ki kell számolni a megtérülését a pótlólagos ráfordításoknak, hogy megéri-e a harmadik fejtrágyázással 1 százalékkal magasabb fehérjetartalmú őszi búzát termeszteni. De ez csak egy példa a sok közül, ami a folyamatos újragondolásra vonatkozik.