Ez lehetne a magyar sertéstartás nagy lehetősége, mégsem használjuk ki

Az európai sertéságazatban Magyarország egyedülálló helyzetben van, hiszen mi vagyunk az egyetlen ország, amely teljesen PRRS-mentes. Ezt eddig nem használtuk ki, pedig a jövőben erre is építhetnénk – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián. A szakemberek beszéltek arról is, hogy az elmúlt időszakban nemcsak a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis okozott nehézségeket az állattartásban, de olyan betegségek is megjelentek Európában, amelyeket rég meghaladtunk már. Az ágazat szereplői emellett megvitatták, hogy a Nyugat-Európából idetelepülő szakemberek is lehetőséget jelenthetnek az ágazat előrelépésére, illetve arról is beszéltek, hogy milyen új piacokon jelenhetnek meg a magyar termékek.

Ábrahám Tibor, az Alföldi Sertés Mezőgazdasági Szövetkezet kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a magyar sertésexport fő célpontja Románia, de az elmúlt öt évben nemcsak a vágóhidak és a vágások száma, hanem a Magyarországról szállított sertés volumene is csökkent, ráadásul Bulgária képében egy új szereplő is megjelent a piacon. Romániában emellett létrehoztak egy reprodukciós törvénykeretet, amelynek az lenne a célja, hogy 80%-ra emelje az ország önellátottságát, de mivel ez jelenleg még csak 30%-on áll, ez a kezdeményezés egyelőre nem jelent veszélyt a magyar exportra. Ábrahám Tibor szerint az export csökkenésében fontos szerepet játszik a román felhasználás sajátossága, amely a csontos tarján kívül lényegében mindent ledarál alapanyagnak, és ez az árakban is megjelenik, emiatt pedig egyre kevésbé éri meg oda szállítani a magyar árut.

A szakember beszélt arról is, hogy a román önellátás várhatóan növekedni fog, de a sertéspestis miatt a helyzet továbbra is válságos. Ábrahám Tibor úgy látja, hogy az aránytalan értékesítési lehetőségek és a nemzetközi kereskedelem hiánya miatt az élő és a hasított sertés ára is csökkenni fog. Amiben Magyarország előreléphet, az az, ha piacot tud találni azokra a részekre, amelyek nem kellenek a románoknak. A szakember beszélt arról is, hogy Románia az árak miatt voltaképp már most se jó piaca a magyar sertésnek, mivel most is csak annyit vásárolnak, amelynél még nekik nem alapanyagként venni. Ábrahám Tibor szerint körülbelül 5 évig érheti még a magyaroknak Romániába exportálni.

Bustyaházai László, UBM Csoport takarmány üzletágának vezetője, igazgatósági tagja a bakteriofágok állattenyésztésben rejlő lehetőségeit elemezte. Mint mondta, ezek olyan, a természet minden területén jelen levő mikroorganizmusok, amelyek kizárólag, szelektíven támadnak meg és pusztítanak el baktériumokat, köztük multirezisztens változatokat is. Ezekre nagy fokú specialitás jellemző, valamint az, hogy jelentősen csökkenthetik a kezelési költségeket az állatállományokban. További előnyök, hogy a szervezet mikrobiológiai egyensúlyát fenntartva, természetes úton fejtik ki a hatásukat, és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy friss jelentése szerint nem ártalmasak az emberi életre, egészségre. Az eddigi kísérletek alapján hatékonyak lehetnek a szalmonellózis, a streptococcus- és staphylococcus-fertőzések ellen. A bakteriofágok felhasználási lehetőségei között szerepel a keltetői kezelések, a telepi ivóvízbe, illetve a takarmányba történő bejuttatás is.

Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos elmondta, hogy az afrikai sertéspestis még mindig jelen van Magyarországon, de csak a vadállományokban. Bizakodásra ad okot továbbá, hogy több mint 3 éve nem terjedt tovább, és a fertőzöttnek minősített területek is egyre csökkennek. Ez pedig erősíti Magyarország tárgyalási pozícióját az export célországokkal szemben, mivel egyszerűbb lett ezekről a területekről a kereskedelem. A madárinfluenza terén már nem ilyen rózsás a helyzet, mert bár tavaly nem volt nagyobb járvány, idén megint visszatért, és az elmúlt öt év legsúlyosabb járványhullámát élhettük át: volt olyan hét, amikor 70 kitörést is regisztráltak.

-Ráadásul egyre több olyan betegség van, ami ismét felbukkant Európában és/vagy Magyarországon, ilyen például a kiskérődzők pestise, ami Romániában okozott komoly riadalmat, vagy a nyugati országokban felbukkanó és megjelenő kéknyelv-betegség. Ez utóbbi valószínűleg egész Európában el fog terjedni a következő időszakban – közölte Pásztor Szabolcs.

Búza László, a Topigs Norsvin Central Europe kereskedelmi igazgatója a sertéságazat jelenlegi helyzetét elemezve rámutatott, hogy Nyugat-Európában most azért fizetnek, hogy az ember abbahagyja a sertéstenyésztést. Ennek viszont egyenes következménye lehet, hogy az ágazathoz értő szakemberek (hollandok, dánok, németek) át fogják helyezni a tevékenységüket Kelet-Európába. Búza László szerint ugyanakkor az így létrejövő új sertéstartás már más lesz, mint amit megszokhattunk itthon. A szakember szerint Magyarországnak óriási – egyelőre kihasználatlan – lehetőségei vannak a tenyészállat-előállítás terén, hiszen Európában az egyetlen PRRS-mentesített ország vagyunk.

Németh Szabolcs, a Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. cégvezetője elmondta, hogy ők folyamatosan nézik, hogyan lehet a tenyésztést minél hatékonyabban, minél gazdaságosabban és minél magasabb színvonalon végezni. Mint fogalmazott, Magyarországon az 1970-es évek óta a tojóhibridek élethete 30%-kal emelkedett, a tojástermelésük pedig 2,5-szeresére nőtt. Ennek része az állatok ellenálló-képességének növelésén múlik, a másik pedig a tojás minőségének folyamatos vizsgálatán.

Sánta Éva, a Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője szerint egy évre visszatekintve az eredményesség tervezhetővé, a költségszintek prognosztizálhatóvá váltak, és ez jó az ágazatban. A szakember szerint fontos a beruházás, fejlődés, időjárási viszonyoknak való megfelelés kérdése. Ami ma nekünk állandó, az a változás – emelte ki Sánta Éva, aki szerint az újabb és újabb járványkitörések miatt nagyon nehéz megteremteni az állandóságot az ágazatban. Emellett fontos kérdés a munkaerőhiány, az elöregedés kérdése, illetve a fiatalok bevonzása az ágazatba.

Bakó Gábor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatának igazgatója elmondta, hogy 9 ezer kocával és 9 teleppel dolgoznak, valamint 180 ezer férőhellyel éves szinten körülbelül 650 ezer hízót tudnak előállítani. A vállalkozás a szaporítás fejlesztése mellett új külpiacok megtalálását célozta meg, noha a hazai keresletet is alig tudják ellátni. Bakó Gábor szerint az idei év egyfajta stabilizációs időszak volt: mostanra elmúltak azok a kilengések, amelyek elbizonytalanították az ágazatot. A szakember szerint is valós jelenség lehet az, hogy nyugat-európai szakemberek települjenek át keletre, ami a hazai állomány növekedésével járhat.

Búza László szerint nem kell félni a holland, a dán vagy a német befektetőktől, de jobb lenne, ha az ágazat hazai szereplői csinálnák meg ezeket a fejlesztéseket, beruházásokat. A szakember úgy látta, hogy a fiatalok már máshogy állnak az állattenyésztéshez, mint a korábbi generációk, de ebben is vannak lehetőségek. Mint fogalmazott, nem ágálni kellene az egyes előírások ellen, hanem a folyamatok élére kellene állni. Németh Szabolcs szerint a Föld népességének növekedése mellett a baromfihús és a tojás iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog, és ezt kell tudnia kiszolgálni a termelőknek. A jövőben keresleti piac várható, ami megteremtheti az alapját annak, hogy ne csak Hollandiából, hanem Magyarországról is tudjunk termelni rá. Németh Szabolcs elmondta, hogy a madárinfluenza okozta kihívások a magyar piacot is befolyásolják, erre választ kellene találni. Ábrahám Tibor megjegyezte, hogy a jövőt illetően jó lenne, ha az élősertés-ágazat összedolgozna a feldolgozással.

Sánta Éva szerint a baromfiágazatban növekedésre van szükség, a fialtatásban, férőhelyben a növekedés a cél, valamint a volumennövelés és a piacok keresése, mivel a pulykahús jellemzően olyan termék, amely elsősorban külföldi piacokon kerül értékesítésre. A szakember szerint a következő időszakban lehetnek olyanok, akik fel fogják adni, de aki túl akarja élni, annak meg kell találnia a lehetőségeket a gyorsan változó körülmények közepette.