Egyre szélsőségesebb az éghajlat – új kihívások előtt az agrárium
A klímaváltozás már nem a távoli jövő kérdése, hanem a mezőgazdaság mindennapjait közvetlenül befolyásoló tényező. Az elmúlt évek egyre gyakoribb hőhullámai, aszályos időszakai és szélsőséges időjárási eseményei a termesztéstechnológiát és a növényvédelmet is új kihívások elé állítják. A KÁN Egyetemi Napok keretében megrendezett, V. Alkalmazott Növénytudományi Konferencián elhangzott előadások ezekre a folyamatokra hívták fel a figyelmet.
A klímamodellek már évtizedekkel ezelőtt jelezték a változást
Dr. Labant Attila előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás nem új jelenség, és a folyamatot a korábbi klímamodellek is meglepően pontosan jelezték előre.
A konferencián bemutatásra került, hogyan alakult át Magyarország éghajlati képe az elmúlt évtizedekben, és milyen éghajlati tendenciákra számíthatunk a jövőben. Dr. Somfalvi-Tóth Katalin előadásában a hazai klímaváltozás legfontosabb tapasztalatait és várható irányait ismertette, rávilágítva arra, hogy a változó körülményekhez a mezőgazdaságnak is egyre tudatosabban kell alkalmazkodnia.
Már a hazai adatok is egyértelmű változást mutatnak
Az előadás egyik fontos része a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyok változását mutatta be. A közelmúlt nyarai között több olyan időszak is előfordult, amikor a tartós hőséghez jelentős csapadékhiány társult.
A 2026-os nyár különösen melegnek bizonyult: az előadásban bemutatott adatok szerint a június–augusztusi időszak középhőmérséklete az 1991–2020-as referencia-időszak átlagánál mintegy 2,6 Celsius-fokkal magasabb volt. A nyár során több hőhullám is kialakult, miközben a talajok jelentős része kiszáradt.
A száraz talaj tovább erősítheti a felmelegedés hatását. Nedves talaj esetén a beérkező napsugárzás jelentős része a párolgásra fordítódik, száraz talajnál azonban ez a hűtőhatás sokkal kisebb. A felszín így nagyobb mértékben melegszik fel, ami tovább súlyosbíthatja a hőstresszt.
A tartósan száraz időszakok ráadásul nemcsak a termesztett növényeket, hanem például az erdőtűzveszélyt is jelentősen növelik. – hívta fel a figyelmet dr. Somfalvi-Tóth Katalin az előadásában.
Az ország éghajlati képe is átalakul
A bemutatott éghajlati adatok alapján Magyarország éghajlati viszonyai az elmúlt évtizedekben jelentősen módosultak. A korábban mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves területek egy része melegebb és szárazabb kategóriába került, miközben a melegebb éghajlati zónák egyre nagyobb területet foglalnak el.
A jövőre vonatkozó modellek alapján a melegedés folytatódása várható. A nyári időszak esetében különösen egyértelmű a tendencia, miközben a csapadék változásának iránya bizonytalanabb.
Ez az agrárium számára azért jelent komoly kihívást, mert nem egyszerűen melegebb időjárással kell számolni, hanem nagyobb szélsőségességgel és kiszámíthatatlanabb termesztési körülményekkel is.
A gazdálkodóknak nincs több évük kísérletezni
A termelési struktúra, a termesztett növényfajok és fajták, a talajművelés, a vízgazdálkodás és az agrotechnika módosítása mind az alkalmazkodás eszközei lehetnek. A probléma azonban az, hogy egy gazdálkodónak nincs lehetősége arra, hogy több éven keresztül sikertelen technológiákat próbálgasson.
Ezért válik különösen fontossá a megbízható szakmai információ és a kutatási eredmények gyors átültetése a gyakorlatba – hangsúlyozták az előadáson. A klímakockázat ugyanis nem kizárólag az időjárási veszélyből áll. Egy aszály vagy hőhullám hatását meghatározza az adott terület kitettsége, a növényállomány sérülékenysége és az is, hogy milyen alkalmazkodási lehetőségekkel rendelkezik a gazdálkodó. Az alkalmazkodóképességbe pedig nemcsak a technológia, hanem a tudás és a megfelelő döntések meghozatalának képessége is beletartozik.
A növényvédelem szempontjából mindez azért különösen fontos, mert a változó klíma a kártevők, kórokozók és gyomnövények előfordulását, fejlődését és kártételét is módosíthatja.
Az V. Alkalmazott Növénytudományi Konferencia további részében az előadók azt mutatták be, hogy a klímaváltozás milyen konkrét növényvédelmi kihívásokat jelent, és milyen lehetőségeink vannak ezek kezelésére.