Döntéskényszerben a kajszisok – így érdemes folytatni?

Valamennyi szezonális gyümölcsünk közül az egyik legszorosabb kapcsolat a kajszibarackkal alakult ki az évszázadok során fogyasztónak, termelőnek és felvásárlónak egyaránt. Ennek magyarázata abban keresendő, mert sokoldalúan feldolgozható – lekvár, szörp, pálinka, friss fogyasztás – és a termelők hasznot és örömöt egyáltalán találtak benne. Ez már a múlt. A szezon végeztével egyre több okot lehet felsorolni, hogy ezentúl miért kell másként foglalkozni és jövőt tervezni a kajszival.

A sokat emlegetett klímaváltozás itt is megtette a hatását, ami miatt a kajszit az utóbbi időszakban nagyon nehéz termeszteni, mert először megjelenik a fagy, majd az aszály, ami végez az ültetvénnyel. A magas hőmérséklet miatt az érési idő is leszűkült a korábbi egy hónapról másfél hétre. Tíz évből gyakorlatilag két-három alkalommal van jónak mondható év, a többi gyenge, ráadásul megbízható munkaerőt is nehéz találni, a mostaniakkal pedig sok a gond. Ami megnyugtatja a termelőket, hogy a kereskedők mindet elviszik, de a lekvárfőzők is érdeklődnek, tehát ez az előbb emlegetett kötődés a kajszihoz mit sem változott.

Az idén országszerte hiány van kajszibarackból, egyedül a Balaton környékén volt jó termés. Az aszály miatt apróbb a mérete, de ezt a szépséghibát kevésbé veszik figyelembe ebben az évben, amikor csak ennyi maradt meg belőle. Egyedül a jégvertét adják olcsóbban, míg a szokásos méretűt vásárolják lekvárnak ezer forintért, viszont az apróbb ára 800 forint, amiből cefre készül. Hiába drágább a kajszibarack, mint tavaly, összességében nagy a vesztesége a termelőknek.

Ha visszatekintünk az év elejére, akkor tavasszal megérkezett a fagy, majd az eső jéggel. Mindegyik alkalommal jött az esőhöz jég is, melyek közül az utolsó már a barackon is meglátszott. A szépséghiba miatt a kereskedők nem nagyon kedvelték. Az is kiderült, hogy a fagy miatt nagyon kevés lett a termés főleg a magyar fajtákon és összességében hatvan százalék a vesztesége a gazdáknak. Annak ellenére, hogy magasabb árat kínálnak érte, az aszály miatt végül apróbb lett a termés, ráadásul félig éretten lehullott a fáról, ezért keményebb állapotában kellett leszedni -mindez értékcsökkentő tényező. A csapadék hiánya miatt nem nőtt meg kellően és nem maradt meg a fán, sőt az erős szél miatt még hamarabb le is esett.

Történelmi mélypontra süllyedhet a magyar kajszibarack-termés 2025-ben és az idei termés mindössze 2000-4000 tonna lehet, ami egy átlagos év 10-20 százalékának felel meg. Az áprilisi fagyok gyakorlatilag letarolták a kajszibarack-ültetvényeket, különösen a nagyobb termőterületeken, mint az Alföld és Északkelet-Magyarország.
 
Megváltoztak tehát az időjárási körülmények, amire választ kell adni. A sárgabarack köztudottan a legkorábban virágzó gyümölcsünk és nagy az esélye minden évben az elfagyásnak. Aki ennek ellenére ültetvénytelepítésbe kezd, az próbáljon olyan fajtát választani, amelyik minél később virágzik és az érés is későbbre tolódik, mert ezzel a fagyveszély kockázata is csökken.