Csak a szüretkor derül ki, hogy mekkora volt a fagykár

A fagykárok ellenére a gyümölcsösökben az élet nem áll meg, azokat továbbra is gondozni kell. Rendkívül megviselt és legyengült állapotban vannak a növények, ezért most szükségük van lombtrágyára és kondicionáló szerekre. Ezeknek a kijuttatása rengeteg munkát vesz igénybe és az anyagi vonzata is jelentős. De az említetteken kívül ugyanúgy kell permetezni és sorközművelést, gyommentesítést végezni a szüretelésen és a betakarítást kivéve. 

Továbbra is fontos tudni, hogy a kárenyhítési alapba – a káreseménytől számított 15 napon belül – kell bejelenteni a károkat, de még a fagyosszentek idején bármikor kialakulhatnak újabb, akár hasonló mértékű lehűlések, ezért a fagykárok hatását a hónap második felében van értelme értékelni. Eddig virág- és gyümölcskárokról beszélhetünk, mert ez mérhető és látható. S hogy ez milyen termést, vagy kiesést jelent, ez még a hónap közepén sem mondható meg, mert nincs összefüggés a virágkár és a terméskiesés mértéke között.

Termésprognózisokba ezért minden gyümölcsfaj esetében a szüreti időszak kezdete előtti hetekben lehet bocsátkozni.

Apáti Ferenc, a Fruitveb Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint továbbra is az ország északi részében és több középső területen aggasztók a jelek. Mint mondta, az április 7 és 12-e közötti fagyok Észak-Kelet- és Észak-Magyarországon okozták a legsúlyosabb károkat, a legtöbb termesztő körzetben – szintén ebben a térségben – négy-öt éjszakán keresztül alakult ki mínusz 2 és 8 fok közötti hőmérséklet. Ennek következménye az, hogy a legjelentősebbek a virág- és kisgyümölcs károk Szabolcs, Borsod és Hajdú-Bihar és Heves vármegyékben.

-Lokálisan meghatározó károkat Pest és Bács-Kiskun megyében tapasztaltak, de nagyon változatos a szórás. Például a Dél-Alföld és a Duna középső része azok a térségek, amelyek ezeket a lehűléseket egész jól megúszták mérsékelt károkkal, vagy akár károsodás nélkül. De ez nem jelenti azt, hogy egy-egy kisebb körzetben ne lett volna jelentősebb lehűlés és ennek megfelelően gyümölcs- és virágkár, de végül a Dunántúl és a Dél-Alföld állva maradt, míg az északi és keleti rész jelentős károsodást szenvedett -összegezte Apáti Ferenc.

A most már visszatérő fagyokat úgy lehetne kivédeni, hogy azok az ültetvények, amelyek fagykárt szenvedtek, még olyan termőhelyen találhatók, amelyek nem feltétlenül alkalmasak az ültetvények megtartására, ezért a megváltozott klimatikus viszonyok miatt új ültetvények kialakítására kellene törekedni, amelyek nem fagynak el.

A fagy eddigi pusztításának a mérlege, hogy különösen a kajszi, az alma, az őszibarack és a meggy ültetvények sérültek. A károsodott területek nagysága több ezer hektár.