Bogyós gyümölcsök jövője: termesszük magas fák alatt?

A málna, a szeder, a feketeribizli már csak néhány, alig 10 hektáros területen maradt meg az országban összefüggően. Ami még értelmezhető nagyságrendben jelen van a termesztésben, az a bodza, melyet 6 ezer hektáron termesztenek, valamint a szamóca, amit két évtizede 700 hektár körüli területen termelnek. Összességében elmondható, hogy ez a két növény stabilan tartja a termőterületét.

A megváltozott klimatikus viszonyok miatt ezért új megközelítésre van szükség a hazai bogyós gyümölcsök termesztésében. Magyarországon az elmúlt években tapasztalható légköri és talajaszály következtében jelentősen csökkent az erre alkalmas termőterületek száma. Az éghajlatváltozás mellett a munkaerőhiány és a környező országok termesztési megoldásai is visszavetik a hazai piac versenyképességét. Különösen a málna és a szeder esetében, amelyeknek a termesztése és a betakarítása nem gépesíthető, ezért nagyon magas élőmunka igénnyel rendelkeznek, ráadásul ezt a hatalmas mennyiségű élőmunkát nagyon szűk, néhány hetes időszakban igénylik. Szerbia és Lengyelország málnában, szederben és feketeribizliben is nagyon erős versenytárssá vált.

Az idei év kísérletei és tapasztalatai alapján a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, valamint a teljes termesztéstechnológiában is változásra van szükség, ezért a MATE Kertészettudományi Intézete – a növények UV-védelme érdekében – a sátras helyett a természetes árnyékolás megoldására indított agrárerdészeti kísérletet.

Varga Jenő, a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának vezetője azt mondta: valójában azt találták fel, ahonnan valamikor indultak, vagyis visszavitték a növényeket az erdőbe, a fák alá, ahonnan eredetileg is származnak. Hozzátette: „Ez 2017-ben egy agrárerdészeti rendszer formájában indult, amikor a nyárfákat köztes termesztésben a bogyósokkal tesztelték. Az első kísérleti eredmények pozitívak voltak. A túlzott árnyék azonban kedvezőtlen növekedést és gyenge fejlődést eredményezett. Vagy túl nagyok voltak a fák, vagy pedig a gyökérzetük befutott a bogyósok alá – ezt még vizsgálni kell és keresni kell rá a megoldást, de a fák alatti termesztéssel a szélsőségeknek kitett körülmények tompításával sokkal jobb eredményeket tudunk elérni”.

A megfelelő termesztéstechnológiai megoldások mellett a fajtaválasztással is változást lehetne elérni az ágazatban. A korábbi termesztési szokások megváltoztatására a leginkább a málna és a feketeribizli esetében van szükség. Ez utóbbi magas antioxidáns és C-vitamin tartalmú, így egészségügyi szempontból kiemelten ajánlott a rendszeres fogyasztása. A gyökerétől a hajtásvégéig feldolgozható: a rügyekből, a levelekből is kinyerhető a jótékony hatás. Bor, lekvár, szörp, pálinka készíthető belőle, de az ügyesebbek már a mag feldolgozásában is látnak benne fantáziát és olajként értékesíthetik tovább.

A bogyós gyümölcstermesztést érintő új megoldások gyors elsajátítására van szükség, hiszen a szaktudás és az innováció majd csak 5-10 év múlva hozhat konkrét eredményeket.