Állattenyésztés öntözési háttér nélkül felesleges – ez lenne a jövő?

A harmadik nehéz év után mindenki igyekszik átértékelni a jövőt. A csapadékhiány és az aszály úgy tűnik ezentúl minden nyár velejárója lesz, ezért az őszi vetésűek termésbiztonsága egyelőre jobbnak ígérkezik, mint a tavaszaiké. A kukorica és a napraforgó jövője továbbra is nagy kérdés. Sokan úgy vélik, hogy az alföldi szarvasmarhatelepek csak az öntözőrendszerekkel összhangban tudnak csak létezni, mert valahogy meg kell termelni a tömegtakarmányt, ha marad ez az időjárás.

A Talentis Agro Zrt. az Alföldön több olyan céggel rendelkezik, amely szarvasmarhát tenyészt, ezért komoly tömegtakarmányra van szükség, amit minden évben elő kell állítani. Jelenleg az őszi kalászosokat – rozs, tritikálé – szenázsolják, sőt próbálkoznak az árpával is. A klasszikus silókukoricával az a probléma, hogy az öntözetlenek beltartalmi értéke nagyon gyenge, vagyis 10 tonna körüli hektáronkénti termést hoztak, az öntözöttek pedig 40 és 60 tonna között vannak. Ez előre vetíti, hogy előbb-utóbb baj lesz az alföldi állattartó telepeken, ahol a hátteret, vagyis az öntözést nem tudják biztosítani, mert ennek hiányában a silókukorica termesztés kétségessé válik.

A holding több, mint 13 ezer hektáron takarított be őszi búzát, ennek a termésátlaga 6 tonna lett, tehát 80 ezer tonna búza került a raktárakba. Óriási volt a szórás a termésátlagokban, mert a békési és szolnoki részeken található cégekben az öntözetlen területeken 4 és 5 tonna közötti termések voltak – ahol öntöztek, ott 9 tonna körüli jó minőségű búzát takarítottak be, az ország nyugati felében lévő cégekben 6 és 8 tonna közötti terméseket arattak. Ott azonban mások voltak a csapadék- és a hőmérsékleti viszonyok, ezért összességében a búzák jó minőségben kerültek a raktárba.

Zimmermann István igazgatósági tagot arról kérdeztük, hogy mi lesz a kukorica jövője. Mint mondja, a betakarítása után derül ki, hogy az országban mekkora volt a termés és akkor kirajzolódnak a valós búza és kukorica árak, ezért egyelőre csak feltételezésekből és a napi árakból indulnak ki, amelyek mindig változnak.

-A holding 6 tonnás átlaga fölötte van az országos átlagnak, ami egész jó eredmény. A repcére is igaz ez, mert az 1200 hektáron 3,7 tonna volt az átlag, az őszi árpa 6,5 tonnával került be a tárolókba, így az őszi vetésű növényeket szép eredménnyel takarítottuk be mind a 20 ezer hektáron -összegezte Zimmermann István, aki hozzátette: jelenleg a szalmabála készítése zajlik a szarvasmarha állománynak.

Az iménti eredmények elérésben szerepe van annak, hogy a terület majdnem 100 százalékán szántás nélküli talajművelés zajlik és azokat a technológiákat követik, amit javasolnak és ez is hozzátesz az eredményhez. A tápanyag gazdálkodás is a talajvizsgálaton alapul, a fajtahasználatban is a legjobbakat használják akár a beltartalom tekintetében, hiszen malmi és javító búzát állítanak elő. Ősszel és tavasszal a vetésterületet nem kell újratervezni a holdingban.