Ahol nem lehet öntözni, ott a talajélet javítása a megoldás

A Bio-Nat Kft. több éve kísérletezik szerves trágya baktériummal történő kijuttatásával, amellyel a talaj szerkezetét lehet javítani. Ez a pelletált csirketrágya tartalmaz nitrogént, foszfort, káliumot és darált tojáshéjat, amelyet röpítőtárcsás műtrágyaszóróval juttatnak ki a földekre és baktérium készítménnyel tárnak fel. Ez gyakorlatilag a talajoltás folyamata. Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője azt mondja: hiába van tápanyag – például műtrágya – a földekben, ha hiányzik az a baktérium, amelynek a segítségével ezek a tápanyagok nem táródnak fel és nem hasznosulnak. A baktériumot úgy kell elképzelni, mint egy pincért, aki a konyhából odaviszi a készételt a vendégnek.

A szakember az előzményekről szólva azt mondta, hogy nagyon sokan továbbra is az öntözésben látják a megoldást, viszont a hazai szántóterületek a legjobb esetben is 10-15 százalékban tehetők öntözhetővé, ennél többet fizikailag sem lehet megvalósítani, ezért a talajműveléssel sokat lehet tenni a termesztés sikeréért. Ez igaz véleménye szerint azokra a területekre is, ahol öntöznek, mert maga az öntözés nem mindenre megoldás.

-Egy virágzáskori légköri aszálynál az öntözés sem garancia -összegezte, majd hozzátette: „az elhanyagolt talajszerkezeten az eső elfolyik és nem hasznosul, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy javítsuk a talajszerkezetet és a vízháztartást forgatásmentes műveléssel, takarónövényzettel és talajbaktériumokkal”.

Az inputanyag árak változása és gyakori emelkedése is indokolta a kísérletezést, hogy létrejöjjön ez a termék, ami nem csak az ára miatt jó lehetőség, hanem ezzel a technológiával a talaj szerkezete is javítható. A cégvezető szerint nem tápanyag utánpótlásról beszélünk, hanem tápanyag gazdálkodásról. Tehát az a lényege, hogy nem pótolni kell mindig a tápanyagot, hanem egy tápanyaggazdálkodási rendszerben kell gondolkodni.

-Sokan mondják, hogy változtatni kell, mi azt mondjuk, hogy megoldást kell kínálni a gazdáknak és azért fejlesztünk folyamatosan és keressük az új irányokat az agrotechnológia és a tápanyagutánpótlás terén, hogy minél költséghatékonyabban és jobban használható készítményt tudjunk a gazdáknak adni -mondta Umenhoffer Péter.

A csirketrágyánál is változhat a kalcium, vagy a kálium tartalom, viszont ha konstans tartási eljárást tudnak biztosítani és teljesen zárt rendszerben tudják kezelni a folyamatot, akkor éveken keresztül ugyanazt a minőséget sikerül szolgáltatni – ezért döntöttek a pelletált csirketrágya mellett. A kijuttatás előnye, hogy nem kell hozzá új beruházás, mert a gazdaságok nagy része rendelkezik röpítőtárcsás műtrágyaszóróval. A javasolt dózis hektáronként 0,3 – 1 tonnáig terjed, ami függ a talaj szerkezetétől és szervesanyag tartalmától, de a cég szakemberei képesek mintavevő készülékkel bevizsgálni a talajt a helyszínen és megmondják, hogy miből van többlet, vagy hiány.