Aflatoxin és moly támadja a legyengült kukoricát
Ebben az évben ismét számolni kell az aflatoxin erős megjelenésére a kukoricában, ezért már a betakarításnál azonnal vizsgálat alá kell vetni a növényt, mert a hőhatás miatt komolyan megjelenhet a fertőzés. Mindez a tej értékesítése során átlagosan 4-5 forinttal növeli a költségeket, ezért mindenképpen toxinkötőt kell alkalmazni. Erre azért is szükség van, hiszen a toxinos tejet nem veszik át a feldolgozók. A piacon így felértékelődik a toxinmentes kukorica.
Vegyes képet mutatnak a Talentis Agro Zrt. ültetvényei: ahol az aszály erősen sújtotta a kukoricát, ott magasak lesznek a toxin értékek, de a nyugati országrészben nincs ilyen veszély. Az öntözésnek és a csapadéknak köszönhetően a kórokozó nem tudta megtámadni a kukoricát, ráadásul a kukoricamoly szaporodásától sem kell tartani. Országos kitekintésben elmondható, hogy az idei a harmadik olyan év, ami egyértelműen veszteséges a növénytermesztők számára. Felmerül a kérdés, hogy hogyan tervezzék meg ezek utána következő évet?
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint abból kell kiindulni, hogy 10 milliós országunk képes akár a 14 millió fogyasztó ellátásra, tehát exportképes agráriumról van szó, de ez valóban a harmadik évünk lesz, amikor gondok merülnek fel.
-Egy átlagos évben 18 millió tonna termést takarítunk be országosan, ez ebben az évben alig haladja meg a 13 millió tonnát. Az elmúlt évtizedek a felmelegedésről, az egyenetlen és gyenge csapadékviszonyokról szóltak, ami a déli és a balkáni termőhelyi adottságoknak felel meg és olyanok a körülmények, mintha Bulgária környékén élnénk. Ehhez kell alkalmazkodni például a speciális szárazságtűrő fajtákkal, a talaj technológiával, vagyis a minél kevesebb szántással –hangoztatta a Vitafort Zrt. vezetője.
Sok szó esik a talajművelés szemlélet-beli átalakításáról, hiszen ha minél kevésbé nyitjuk meg, akkor az a kevés csapadék, ami lehullott, a talajban marad. Ezen kívül alternatív növényekben is kell gondolkodni, ilyen a cirok a kukoricával szemben, amely esetében toxin problémáktól nem kell tartanunk, és egy ilyen évben, amikor szárazság és toxin is van, a cirkot és a kukoricát jól lehet kombinálni a takarmányozás területén. Főleg a Dél-Alföldön és a szárazabb termőterületeken gazdálkodóknak ajánlja a szakértő a betakarítást követően a vetési stratégia átgondolását. Ez nem egyetlen év negatívuma, hanem egy folyamat, amely itt marad velünk.
Szerencsére az északi országrészben és Zalában jó volt a kukoricatermés, de a Dél-Alföldön az őszi vetésűek átlaga sem lett olyan rossz. Ebből kell a következtetéseket levonni a jövő évi tervezést megelőzően.
A napraforgó betakarítása 60 százalék fölött van, a kukoricánál elérte a 70 százalékot: beigazolódtak azok az előrejelzések, mely szerint az árpa és a búza betakarítása rendben történt, a termésátlagokkal sincs gond, viszont a búza minősége gyengébb volt, csak 25 százalék az igazán jó minőségű javító búza aránya. A napraforgónál és a kukoricánál egyértelműen érezteti a hatását az aszály, hiszen a napraforgónál 2,5 tonna alatti hektáronkénti betakarítással szembesülünk, ez 1,7 millió tonna és 15-20 százalékkal is elmarad a betakarított mennyiség az egy évvel ezelőttihez képest. A kukorica sínylette meg legjobban az aszályt és nem érjük el országosan az 5 és fél tonnát hektáronként, hanem csak 4,5 millió tonna kukoricát takarítunk be, ami 1,7 millió tonnával elmaradhat a tavalyi betakarítástól. Ez elég lesz a hazai igényekhez, hiszen nagyjából 4,5 millió tonnát használunk fel: 1,5 millió tonnát a takarmányipar, 3 millió tonnát az élelmiszeripar és a feldolgozók.
A napraforgó esetében a tavalyi évet 3 tonna hektáronkénti átlaggal zártuk, a betakarítási területe 680 ezer hektár volt – ez idén is hasonló, de a 3 tonna helyett 2,4 tonna lesz a hektáronkénti betakarítás. Az olajtartalommal nincs probléma, de 300-400 ezer tonnával kevesebb napraforgót takarítunk be a tavalyihoz képest.
Kulik Zoltán kitért az állattenyésztőkre is. Véleménye szerint kicsit jobb időszak következhet az állattenyésztésben, hiszen a sertésnél komoly visszaesésről szóltak a hírek, ami azt jelenti, hogy a 630 forint alatti felvásárlási ár is elképzelhető, de most 670 forint körül van ez az összeg, ami jelentős emelkedést mutat. A baromfinál is stabil az átvétel, ellenben a tejnél már egy éve nagyon gyenge az ár, pedig Európa-szerte felfelé indulnak az árak és jelenleg 57 eurocentet kínálnak a tejért.
– Reméljük, hogy a következő hónapokban látható lesz az áremelkedés mértéke. Összességében abban bízunk, hogy az állattenyésztőknek kedvező fél évük következik –nyilatkozta Kulik Zoltán.